Trendváltás látszik a Magyarországon megtelepedett külföldi cégek itt megtermelt nyereségének újrabefektetése terén: a válság hatására 2009-ben rekordmélységbe zuhant (csupán 63 millió euró), tavaly már az előző évi sokszorosa (591 millió) volt, az idén pedig Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár a folyamatokból arra következtet, hogy a korrigált adózott eredmény és a megszavazott különbsége, vagyis az újrabefektetett jövedelem jelentősen (vissza)erősödik. Az ilyen szerepét mi sem mutatja jobban, mint hogy 2001–08 között (azaz a válságig) a teljes FDI-beáramlás 44,3 százalékát adta (miközben egyébként ebben az időszakban az éves átlagos invesztíció értéke közelítette a négymilliárd eurót).
„Részben ennek, de más tényezőknek is köszönhető, hogy az idén arra számítunk: három-négy milliárd euró FDI áramlik az országba” – mondta lapunknak a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Jelentős tételek lesznek a korábban megkezdett nagyberuházások ez évre jutó költségei, beleértve a kecskeméti Mercedes-gyárat, amelyet létesítési szempontból az idén fejeznek be, most szerzik be a méregdrága gépeket is – mondott egy példát. Az Audi és az Opel beruházása inkább jövőre javítja a mutatókat, ők 2011-ben az építkezés első szakaszáig jutnak. Bár kérdés – tette hozzá –, hogy az idén megrendelik-e a gépeket, mert ha igen, az is felfelé húzza az eredményszemléletű statisztikát.
További tételeket jelentenek majd az idei FDI-eredményben azok a beruházások, amelyekről nemcsak a döntés születik meg ez évben, de el is kezdődnek. Ilyenekről az elkövetkező hetekben több bejelentést ígér Becsey, aki – üzleti titokra hivatkozva – konkrétumokról nem, de trendekről beszámolt. Ezek egy része a sok és zömmel kvalifikált munkahelyet teremtő szolgáltató szektorban várható (folytatódik a regionális szolgáltató központok betelepedése), de inkább feldolgozóipari beruházásokra lehet számítani, ezek között lesznek meglévők bővítési projektjei, de teljesen újak is. Alapvetően európai (főként észak-európai) és amerikai befektetőkkel jutottak el a megállapodás küszöbéig – mondta Becsey, hozzátéve: az ugyancsak jelentős magyarországi befektetőnek számító japán cégek egyelőre leállították a megkezdett tárgyalásokat, a dél-koreaiakkal pedig ugyan folynak az egyeztetések, de igen lassan haladnak. Ugyanakkor – s ez is trendváltás lehet – hamarosan megszülethet az első egyedi kormánydöntéssel odaítélt, komplex állami támogatással ösztönzött kínai feldolgozóipari befektetés Magyarországon.
Becsey ezzel kapcsolatban annyit árult el, hogy eddig high-tech beruházást a kínaiak nem hajtottak végre nálunk, most határozhatnak az első(k)ről. Főként az élelmiszerfeldolgozó-iparban és a napelemgyártásban lehet ilyenre számítani – árult el részleteket.
A high-tech beruházások egyébként is egyre jellemzőbbek. Az államtitkár tapasztalatai szerint ma már csak ilyen, nagyobb hozzáadott érték termelését megkívánó tevékenységeket hoznak a külföldiek Magyarországra. Így az iparon belül high-tech és közepes szinten high-tech beruházások várhatók a jövőben is.
Kérdésünkre, hogy a befektetőket nem riasztotta-e el a több szektorra kivetett válságadó, amelynek kivezetésével kapcsolatban a kormány bizonytalanságban tartja az üzleti szférát, Becsey azt mondta: elsősorban exportra termelni kívánó feldolgozóipari beruházók betelepedése várható mostanság. A feldolgozóipart pedig a kormány preferálja, s deklarálta is, hogy nem fogja különadóval sújtani.
Mindenesetre az idei három-négy milliárdos beáramlás jelentős javulás lenne a tavalyi eredményhez képest. 2010-ben ugyanis az FDI-beáramlás egyenlege 1208 millió euró volt, ez 286 millióval elmaradt az ugyancsak válság sújtotta 2009-estől, és 1995 (a maival döntően megegyező statisztika bevezetése) óta a legkedvezőtlenebb adat. A külföldi közvetlen tőkebefektetések magyarországi állománya 2010 végén meghaladta a 68,5 milliárd eurót; ebből 61 milliárdot tett ki a az egyéb részesedés és az újrabefektetett jövedelem jellegű invesztíciók állománya. A 6862 eurós egy főre eső magyarországi állomány Csehország (9228 euró) után a második legmagasabb a közép-európai térségben, Szlovákiával (2010. szeptember végén 6821 euró) holtversenyben. Lengyelország (3786 euró) és Románia (2436) lemaradása továbbra is jelentős.
Adatok, érdekességek (2010)
Legnagyobb nettó befektetők (millió euró):- Hollandia 1108
- Németország 476
- Ausztria 437
- Svájc 362
- Ciprus 157
- közép-amerikai országok 157
Érdekes kivonások (millió euró)
- Luxemburg –561: bruttó 783 milliós befektetés (vélhetően a BorsodChemen keresztül kínai tőke) és bruttó 1,345 milliárd kivonásának (gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás) az eredménye
Ágazati bontás (millió euró)
- feldolgozóipar 572
Ezen belül:
- villamosgép-gyártás 339
- egyéb nem fém ásványi
termékek gyártása 255
- vegy- és gyógyszeripar 60
- gumi-, műanyagtermék-gyártás 24
Érdekes kivonások
- járműgyártás nettó 63
(vélhetően kanadai befektetők)
- élelmiszeripar 41
- szolgáltató ágazatok 1614
Ezen belül:
- vagyonkezelés, (zömmel 1024
a BorsodChemhez kapcsolódik)
- kereskedelem 275
- szállítás-távközlés 185
- bankszektor 167
Forrás: NGM
- Hollandia 1108
- Németország 476
- Ausztria 437
- Svájc 362
- Ciprus 157
- közép-amerikai országok 157
Érdekes kivonások (millió euró)
- Luxemburg –561: bruttó 783 milliós befektetés (vélhetően a BorsodChemen keresztül kínai tőke) és bruttó 1,345 milliárd kivonásának (gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás) az eredménye
Ágazati bontás (millió euró)
- feldolgozóipar 572
Ezen belül:
- villamosgép-gyártás 339
- egyéb nem fém ásványi
termékek gyártása 255
- vegy- és gyógyszeripar 60
- gumi-, műanyagtermék-gyártás 24
Érdekes kivonások
- járműgyártás nettó 63
(vélhetően kanadai befektetők)
- élelmiszeripar 41
- szolgáltató ágazatok 1614
Ezen belül:
- vagyonkezelés, (zömmel 1024
a BorsodChemhez kapcsolódik)
- kereskedelem 275
- szállítás-távközlés 185
- bankszektor 167
Forrás: NGM -->
