Nem hivatalos értesülés szerint Franciaország és Németország állam- illetve kormányfője tegnap este berlini különtalálkozójukon megegyeztek a legfontosabb részletekről, így a korábbi bénító ellentétet félretéve közösen kampányolhatnak a görögországi adósságstratégia kialakításáért.
Részletek eddig nem szivárogtak ki a megegyezésről, így nem tudni melyik fél engedett a saját álláspontjából, amelyek eddig nem álltak túl közel egymáshoz. A franciák elsősorban az önkéntes alapon szervezett átütemezést szorgalmazták, míg a németek sokkal inkább a magánbefektetők bevonását akarták akár a részleges adósságelengedésbe, vagyis a ’haircut’ típusú megoldásban gondolkodtak.
Izgalmas lesz a délutáni csúcstalálkozó, amelyen a nemzetközi bankházakat a Deutsche Bank és a BNP Paribas vezetői képviselik. A bejelentésre mindenképpen érdemes lesz figyelni, ugyanis annak piaci megítélése akár irányt is adhat a következő időszakra a piacoknak, vagyis jó eséllyel kisebb fordulópont előtt állhatunk. Nyílván a fókuszban nem is a görög adósságrendezés részéletei lesznek, hanem sokkal inkább a magán szereplők hozzájárulásának formája és mértéke, ami akárhogy is, de precedenst fog teremteni az eurózóna történetében.
A bejelentésnek a piaci hatáson túli jelentősége, hogy továbbterjed-e a válság a többi euró-tagállamra, vagy sikerül megfogni a fertőzést Görögországban.
Az Equilor elemzésében arra számít, hogyha sikerül is érdemben a görögök helyzetét rendezni, legalábbis a következő pár évre nézve, azt egyenlőre nehéz lesz megakadályozni, hogy a többi ország finanszírozásával ne legyen baj, így adott esetben az eurózóna szétesésének réme továbbra sem fog lekerülni a napirendről. Ezt a negatív víziót erősíti, hogy a minap Pedro Passos Coelho, portugál kormányfő egy 2 milliárd eurós, eddig nem észlelt lyukat talált a portugál költségvetésben, amire kicsit idegesen reagáltak a piacok, a kétéves portugál kötvényhozam rögtön történelmi csúcsot állított be 20,3 százalékon.
A portugál kormányfő valószínűleg most azért állt elő a felfedezéssel, mert egyértelműen elégtelen lehet az eddigi stabilizációs program, és így akar megágyazni az újabb megszorításoknak. Egyébként az újonnan megválasztott kabinet újratárgyalná a 78 milliárd eurós IMF/EU hitelcsomag feltételeit, ami a görög események tükrében nem lehetetlen. Ugyanakkor a nagy kérdés az, hogy sikerül-e megúszni a portugáloknak egy második csomag nélkül, vagy ők is huzamosabban rászorulnak az európai mentőcsomagra.
A csütörtöki brüsszeli csúcson olyan megoldásokról valószínűleg dönteni fognak, mint az EFSF állandó válságalap kötvényvásárlási mandátumának kiszélesítése, esetleg az egész alap megnövelése (egyes hírek szerint akár 1,500 milliárd euróra is duzzadhat). Illetve piaci találgatások szerint egy közös európai bankadó bevezetése (vagy esetleg a meglévő adók harmonizációja) is szóba kerülhet. Utóbbiról annyira konkrét elképzeléseket is hallani, miszerint a következő öt évben 50 milliárd eurós bevételt várnának az eurózóna vezetői a banki különadóból.
