BUX 52,376.91
+0.09%
BUMIX 4,404.2
-0.58%
CETOP20 2,374.54
-0.46%
OTP 18,110
-0.96%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
+0.67%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,615
-0.31%
RABA 1,570
0.00%
0.00%
-2.06%
+1.66%
0.00%
+0.40%
+0.38%
-2.60%
-0.44%
+3.00%
OTT1 149.2
0.00%
-2.04%
MOL 2,436
-0.08%
-0.67%
ALTEO 1,395
+1.82%
0.00%
-3.23%
EHEP 1,975
+0.25%
0.00%
4IG 1,010
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.20%
-0.35%
-5.00%
+8.33%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
-0.44%
-3.24%
0.00%
-1.23%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Tőkepumpa - Egyre messzebre nyúlik az állam keze

Érdekes trend figyelhető meg a globális működőtőke-áramlásban (FDI): mind komolyabb szerepet játszanak az ilyen jellegű, külföldön végrehajtott befektetésekben az állami tulajdonban lévő cégek.

Tavaly 650 ilyen transznacionális óriáscéget tartottak nyilván, 8500-at meghaladó számú külföldi érdekeltséggel. Nekik volt köszönhető a teljes FDI 11 százaléka 2010-ben. Nem meglepő módon, magyar cég nincs a legnagyobbak között.

A válság nyomán némileg átrendeződött az állami tulajdonú transznacionálisan működő óriáscégek "piaca": egy sor vállalat került ugyanis a körbe, mégpedig amiatt, hogy a kríziskezelés részeként az állam ideiglenesen beszállt egy-egy vállalatba, tulajdonosként is, így próbálva megmenteni azokat. Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési szervezete (UNCTAD) által most kiadott éves befektetési jelentés az ilyen, ideiglenes állami tulajdonra példaként a General Motorst hozza fel. A legnagyobbak között nem található magyar, a térségből csak Lengyelország került be a jelentés által taglalt körbe, 17 darab állami tulajdonú transznacionális társasággal, amivel részesedése a világban 2,6 százalékos.

Persze nagyon eltérő az állam befolyása ezekben a vállalatokban – hívják fel a figyelmet a szakértők. Vannak olyanok, amelyekben az állam többségi tulajdonos (az összes mintegy 44 százaléka), s ezek integrációja az államba teljes, általában egy-egy minisztérium meghosszabbított "kezeként" funkcionálnak, illetve tőzsdei cégek, legalább 50 százalékos állami tulajdonrésszel.

Ami a földrajzi elhelyezkedésüket illeti: nem túlságosan meglepő módon többségük (56 százalékuk) a fejlődő, illetve – az UNCTAD terminológiájában átalakuló országnak nevezett – délkelet-európai és FÁK-beli cégekből áll össze. A legtöbb Dél-Afrikában (54), Kínában (50), Malajziában (45), az Egyesült Arab Emirátusban (21) és Indiában (20) található. A fejlett országokon belül elsősorban Európában találunk példát, s érdekes módon az északi államokban: vezet ugyanis Dánia (36), Franciaország (32), Finnország (21) és Svédország (18).

A tulajdonrész nagyságán túl az állam által játszott szerepnek is széles skáláját találjuk e cégek vizsgálatakor. Dél-Afrikára például az jellemző, hogy viszonylag nagy számban van az államnak tulajdona a nyugdíjalapokban, s ezeken keresztül a hazai gazdaság számos ágazatában, ám általában 15 százalékosnál kisebb érdekeltséggel. Ugyanakkor Kínában a legtöbb ilyen cégben teljes tulajdonrészt birtokol az állam.

Egyébként Kínában – a speciális berendezkedésnek betudhatóan – rengeteg kisebb-nagyobb állami tulajdonú cég működik, az UNCTAD számukat 154 ezerre teszi, s közülük csak 50 vállal a határokon túl is szerepet. Ugyanakkor például Franciaországban összesen 900 állami tulajdonú cég van, mintegy 3 százalékuk a transznacionális.

Az állam a pénzügyi szolgáltatások területén és általában is olyan tőkeigényes ipari ágazatokban lép fel a legaktívabban, amelyek vagy hosszú távú stratégiai célokat szolgálnak, vagy monopolisztikus pozíciót feltételeznek. Az állami tulajdonú transznacionális vállalatok durván 70 százaléka a szolgáltatások területén tevékenykedik (pénzügy, szállítmányozás, távközlés, közművek). Mindösszesen 22 százalékuk található a termelő iparágakban (elsősorban gépjárműgyártás és szállítóeszközök gyártása); a fennmaradók pedig az úgynevezett elsődleges ágazatokban, kitermeléssel foglalkoznak.

Viszonylag új jelenségként a működőtőke-kivitelben 1 százalékos számarányuknál sokkal komolyabb súlyt – 11 százalékosat – képviselnek az állami tulajdonú transznacionális cégek. A fejlődő országokból kifektetett FDI 32 százalékát hajtották végre 2003 és 2010 között, s figyelemreméltó, hogy az elmúlt öt év transznacionális megaüzletei (vállaltfelvásárlási és zöldmezős egyaránt) hozzájuk kötődik.

Kapcsolódó cikkek