A versenyképes gazdasághoz nélkülözhetetlenek a külföldi tőke jelenlétével járó kihívások – szögezte le Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A multinacionális cégek, elemzők és a kormány képviselőinek a részvételével tartott konferencián elmondta, hogy míg Magyarországon 71, Csehországban 69, Szlovákiában 58, Lengyelországban 40, ugyanakkor Görögországban 11 és Olaszországban 16 százalék ez a mutató a bruttó hazai termék (GDP) arányában. Szerinte ezek a számok is magyarázatul szolgálnak a mai válságjelenségekre: ahol alacsony a külföldi tőke (FDI) jelenléte, ott elkényelmesedett az állam. Ez történt például Görögországban. Míg az FDI kikényszeríti a befektetőbarát gazdasági szabályozást, a rugalmas átalakítását és az alacsony adókat, addig az EU-támogatás elkényelmesít – tette hozzá.
Járai Zsigmond Orbán-paródiája a konferencián (videó)
Magyarország felismerte az FDI jelentőségét, Cséfalvay Zoltán ezért is fájlalta, hogy a nálunk jelen lévő külföldi vállalatok újrabefektetései csökkentek a válság idején: míg 2007-ben 2,3 milliárd forintot, 2010-ben már csak 0,1 milliárd eurót tettek ki. Jelenleg két alapvető feladat van: az államháztartási stabilitás elérése és a versenyképesség javítása. Elismerte, hogy a magyar kormány szokatlan lépésekre kényszerült ezek érdekében.
Pofátlanul előtérbe került az államháztartás szerepe a gazdaságban, ennek oka az, hogy a válság második szakasza elsősorban költségvetési krízis, míg az első szakasz inkább bankválság volt. Járai Zsigmond, a költségvetési tanács elnöke ezzel indította előadását a konferencián, és gyakorlatilag nem volt jó híre hallgatósága számára. „Ha az meg akarja menteni az eurózónát, az eddigieknél sokkal jobban kell a nemzeti gazdaságpolitikákat koordinálni, így ha tetszik, ha nem, az EU-ban jön a közös gazdaságpolitika ideje” – mondta.
Szerinte Magyarországon az államháztartás hiányát 3 százalék alatt kell tartani, s csökkenteni kell az államadósságot. Járainak meggyőződése, hogy meglesz jövőre a 2,5 százalékos deficit, ugyanis „ha biztosítani akarjuk az államadósság finanszírozását, nincs más utunk, az ehhez szükséges hitelek felvételéhez ez kell”. Elég-e a költségvetési fegyelem a gazdaság stabilizálásához? – vetette fel a kérdést a költségvetési tanács elnöke. S rögvest válaszolt is rá: nem!
Egyidejűleg annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarországról nem fog válság kiindulni 2012-ben és 2013-ban sem. „2008-ban még mi voltunk a dominó első láncszeme, ezért mentettek meg, ám azt nem lehet tudni, hogy ha robban Görögország vagy Olaszország, mennyi dominó dől utánuk” – tette hozzá. A rossz hír szerinte az, hogy lelassul a ha egyáltalán lesz. A belső kereslet csökkenni vagy stagnálni fog, a beruházások bővülésére nem lehet számítani. Mivel lehetne gyorsítani a növekedést? Erre az volt tippje, hogy legfeljebb az EU-pénzek hatékonyabb felhasználásával és a versenyképesség növelésével. Az első és legsürgetőbb teendő szerinte a mindenen túlburjánzó bürokrácia csökkentése és a bizalom növelése. Járai Zsigmond úgy véli, hogy sokáig fog tartani, amíg Magyarország egy gyorsabb növekedési pályára állhat; ennek minimumfeltétele a stabil költségvetés. Kérdésekre válaszolva annak a véleményének adott hangot, hogy „tíz éven
belül nem vezetik be az eurót, ha egyáltalán lesz még ilyen
valuta”.
A gazdaság fundamentumaival is kell törődni, amelyek jelenleg rettenetes állapotban vannak. Ekként reagált a költségvetési tanács elnöke által elmondottakra Chikán Attila egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának igazgatója. Szerinte „olyan elképesztő dolgok folynak jelenleg a minisztériumokban, hogy ha azok megvalósulnak, akkor nemhogy nem lesz növekedés, de még további visszaeséssel kell számolni”.
Párbeszédet, partnerséget szeretnének a multik a kormánnyal, hiszen fontos a befektetési környezet minősége, és Magyarország nem rossz befektetési lokáció mind a mai napig. Ezt hangsúlyozta előadásában Havas István, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke, az Ernst & Young vezérigazgatója. Ugyanakkor jelenleg a befektetők elbizonytalanodtak Magyarországgal kapcsolatban, az újrabefektetési szándékuk kérdéses, sőt, egyes szektorokban tőkekivonás történik. Ez azért ad okot aggodalomra, mert az ország gazdasági helyzetét
tekintve a külföldi tőke (FDI) növelése célszerű lenne mind mennyiségi, mind hatékonysági oldalról.
A hipermarketek a kritikák első számú célpontjai – vélik a felszólalók
Sokkal többet tehetnének a multinacionális vállalatok, hogy a közvélemény elfogadja őket – állapították meg a Világgazdaság konferenciájának résztvevői. Mikola Gergely, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara elnöke arról beszélt az első kerekasztal-beszélgetésen: nem kevés érintett van, aki az előnyeit élvezi a multik létezésének, vagyis a vállalatokban is keresni kell a hibát, mit nem tettek meg, hogy jobb legyen a megítélésük.Ha a multiellenességet nézzük, tény, hogy ez jóval nagyobb itt, mint Ausztriában vagy Németországban – fűzte hozzá ehhez Hegedűs Zoltán tanácsadó. A multiellenesség szerinte a hipermarketek kapcsán jelentkezik igazán erősen, nem az olyan multikról hallhatunk elsősorban rossz véleményeket, mint a Mercedes, az Audi vagy hasonló nagy gyártók. Pedig lehetne mondani, hogy tetszettek volna magyar Tescót csinálni – mondta Hegedűs. Mégis, jogos kritikák is vannak – tette hozzá. A kereskedelemben ilyen példaként említette azt, hogy gyengébb minőségű termékeket hoznak a cégek Magyarországra, mint a nyugati üzleteikbe, a polcpénz kérését vagy épp a stratégiai késedelmes fizetést.
Raskó György agrárvállalkozó szerint a magyar lakosság nagyjából egy százaléka lehet multiellenes, ám ez egy olyan kör, amelynek a véleményformáló hatása rendkívül nagy. Pedig aki multinál dolgozik, nagyjából a kétszeresét kapja, mint amennyit egy hasonló magyar cégnél keresne. „Ha én megegyezek egy multival, az betartja a megállapodást; lehet, hogy késve fizet egy-két héttel, de biztos lehetek abban, hogy azt a pénzt megkapom” – mondta Raskó.
Mit hoztak a multik Magyarországra? E kérdés körül forgott a konferencia második beszélgetése. Urbán László, a Magyar Suzuki vezérigazgató-helyettese arról beszélt: egy Magyarországon eladott autójukon 200-300 ezer forint érték van, amely a magyar állam bevétele lesz. Egyre nehezebb a külföldi befektetőkkel megértetni, hogy mi zajlik most Magyarországon, de ezt meg kell tenni – mondta. Azok a pánikszerű kijelentések, hogy a nemzetközi vállalatok továbbmennek Romániába, Bulgáriába, szerinte nem igazán reálisak.
Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke nem értett egyet Urbán Lászlóval, az ő véleménye szerint a legnagyobb cégek elköltözésének veszélye valóban létezik. Beck úgy látja: Magyarországon jelenleg nagyon rossz a gazdasági közhangulat, ami kivetül a multikra is. A társadalmi felelősségvállalást pedig a multik hozták be Magyarország cégvilágába szerinte, ezt is figyelembe kell venni, nem csupán a közvetlen beruházásokat.
Vagy a meg nem valósított álmokról, vagy a rémálmokról beszélünk a multik kapcsán
– véli Hetényi Márk, a Flextronics regionális pénzügyi igazgatója. Sokan gondolják úgy, hogy a multi idejön, letelepszik, kizsákmányolja a helyieket, majd tovább is áll, de ez nem igaz, évtizedes időtávra is lehet tervezni – mondta. Magyarországnak szerinte még mindig megvannak azok a versenyképességi előnyei, akár az infrastruktúrában, akár az oktatásban, amelyekre lehet alapozni, ha szeretnénk idehozni egy multit.
Világgazdaság - Kocsi Margit A hipermarketek a kritikák első számú célpontjai – vélik a felszólalók Sokkal többet tehetnének a multinacionális vállalatok, hogy a közvélemény elfogadja őket – állapították meg a Világgazdaság konferenciájának résztvevői. Mikola Gergely, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara elnöke arról beszélt az első kerekasztal-beszélgetésen: nem kevés érintett van, aki az előnyeit élvezi a multik létezésének, vagyis a vállalatokban is keresni kell a hibát, mit nem tettek meg, hogy jobb legyen a megítélésük.
Ha a multiellenességet nézzük, tény, hogy ez jóval nagyobb itt, mint Ausztriában vagy Németországban – fűzte hozzá ehhez Hegedűs Zoltán tanácsadó. A multiellenesség szerinte a hipermarketek kapcsán jelentkezik igazán erősen, nem az olyan multikról hallhatunk elsősorban rossz véleményeket, mint a Mercedes, az Audi vagy hasonló nagy gyártók. Pedig lehetne mondani, hogy tetszettek volna magyar Tescót csinálni – mondta Hegedűs. Mégis, jogos kritikák is vannak – tette hozzá. A kereskedelemben ilyen példaként említette azt, hogy gyengébb minőségű termékeket hoznak a cégek Magyarországra, mint a nyugati üzleteikbe, a polcpénz kérését vagy épp a stratégiai késedelmes fizetést.
Raskó György agrárvállalkozó szerint a magyar lakosság nagyjából egy százaléka lehet multiellenes, ám ez egy olyan kör, amelynek a véleményformáló hatása rendkívül nagy. Pedig aki multinál dolgozik, nagyjából a kétszeresét kapja, mint amennyit egy hasonló magyar cégnél keresne. „Ha én megegyezek egy multival, az betartja a megállapodást; lehet, hogy késve fizet egy-két héttel, de biztos lehetek abban, hogy azt a pénzt megkapom” – mondta Raskó.
Mit hoztak a multik Magyarországra? E kérdés körül forgott a konferencia második beszélgetése. Urbán László, a Magyar Suzuki vezérigazgató-helyettese arról beszélt: egy Magyarországon eladott autójukon 200-300 ezer forint érték van, amely a magyar állam bevétele lesz. Egyre nehezebb a külföldi befektetőkkel megértetni, hogy mi zajlik most Magyarországon, de ezt meg kell tenni – mondta. Azok a pánikszerű kijelentések, hogy a nemzetközi vállalatok továbbmennek Romániába, Bulgáriába, szerinte nem igazán reálisak.
Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke nem értett egyet Urbán Lászlóval, az ő véleménye szerint a legnagyobb cégek elköltözésének veszélye valóban létezik. Beck úgy látja: Magyarországon jelenleg nagyon rossz a gazdasági közhangulat, ami kivetül a multikra is. A társadalmi felelősségvállalást pedig a multik hozták be Magyarország cégvilágába szerinte, ezt is figyelembe kell venni, nem csupán a közvetlen beruházásokat.
Vagy a meg nem valósított álmokról, vagy a rémálmokról beszélünk a multik kapcsán
– véli Hetényi Márk, a Flextronics regionális pénzügyi igazgatója. Sokan gondolják úgy, hogy a multi idejön, letelepszik, kizsákmányolja a helyieket, majd tovább is áll, de ez nem igaz, évtizedes időtávra is lehet tervezni – mondta. Magyarországnak szerinte még mindig megvannak azok a versenyképességi előnyei, akár az infrastruktúrában, akár az oktatásban, amelyekre lehet alapozni, ha szeretnénk idehozni egy multit. Miért nem szeretik az országot? A multiellenesség nem hungarikum – állapodtak meg a konferencia hozzászólói. Többen a bűnbakképzés jelenségére hívták fel a figyelmet, amelyben a külföldi cégek célkeresztben állnak. Sok kis cég van, amely sikeres, ezek általában nem panaszkodnak a multikra – hangzott el. Többször kritizálták a kormányt: elhangzott olyan vélemény is, hogy lassan nem arról beszélhetünk már, miért nem szeretik a multikat, hanem arról, hogy a multik miért nem szeretik az országot.
A felszólalók többször említették negatív példaként a Tescót, a cég képviselőjétől erre reakcióként elhangzott: hetente 3,5 millió vásárlót látnak el,
ha ők nem mennének hozzájuk, akkor volna baj. 2008 óta Tesco-beszállítással egy fillért sem lehetett keresni – válaszolt erre Raskó György. Hozzátette azonban: a média szerepe komoly a multiellenes hangulatkeltésben, ha egy Tescóban látnak egy egeret, azzal tele lesz
a sajtó, ha egy CBA-ban, azzal szerinte nem foglalkoznak. -->
