Üzenet a pénzvilágtól az íreknek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFinom, de egyértelmű figyelmeztetést küldött a világ vezető bankjait tömörítő lobbiszervezet, az IIF Írországnak azután, hogy a kormány kedden bejelentette: május 31-én tartják a népszavazást a fiskális paktumhoz történő csatlakozásról.
„Aggódunk amiatt, mi történik akkor, ha a nem szavazatok kerülnek többségbe” – mondta az Irish Timesnak Phil Suttle, a görög adósságátstrukturálási tárgyalásokban is kulcsszerepet játszó szervezet vezető közgazdásza. Szerinte egy esetleges elutasítás nemcsak Írországban okozna felfordulást, hanem az egész fiskális paktum számára rossz hír lenne, hiszen más államokban is felerősödhetnének a referendumot követelő hangok. A többek között a Deutsche Bank, a Goldman Sachs, a UBS és a Morgan Stanley képviselőit tömörítő IIF három nagy kockázati tényezőt lát Írországban: a gazdaság teljesítményének alakulását az újabb megszorítások után, a népszavazás kimenetelét, valamint a paktumot elutasító Sinn Féin erősödését.
Amennyiben Írország elutasítaná a csatlakozást a szerződéshez, az összetörhetné reményeiket a talpraállásra. Ebben az esetben ugyanis – mint arra az IIF is utalt – „a piacok idegessége fokozódna”, magyarul: a bizonytalanságra hivatkozva valószínűleg továbbra sem kölcsönöznének pénzt az országnak. Ezzel pedig keresztülhúznák a 2010 végén EU–IMF-hitelcsomagot igénylő kormány számítását, amely szerint jövőre már vissza kellene térnie az országnak a kötvénypiacokra. Ráadásul a „nem”-mel a szigetország azt is kockáztatná, hogy a jövőben nem kap majd segítséget az euróövezeti mentőalapokból.
Bár a hitelcsomagban részesült euróövezeti országok közül még Írország helyzete a legbiztatóbb – az államkötvények hozamai például jelentősen csökkentek az elmúlt egy évben a másodlagos piacokon –, a kilábalás sikere még itt is igen bizonytalan. Az ír központi bank például múlt héten az adósságpálya fenntarthatóságának veszélyeire figyelmeztetett, utalva a továbbra is sérülékenynek tűnő bankrendszerre és a növekedési kockázatokra.
Utóbbiak nagyságát jelzi, hogy a tavalyi utolsó negyedévben az ír gazdaság technikai értelemben ismét recesszióba csúszott, hiszen a GDP egymást követő két negyedévben csökkent – 1,1 és 0,2 százalékkal – az előző három hónaphoz képest. A nem várt negatív fejlemények beárnyékolták azt az önmagában örömteli tényt, hogy éves szinten a GDP – három év zuhanás után – tavaly már ismét növekedni tudott.
A gazdaság sérülékenységét és a befektetők figyelmeztetéseit látva nem csoda, hogy a kormány minden erővel igyekszik a fiskális paktum mellé állítani a lakosságot. Enda Kenny miniszterelnök szerint az „igen” eloszlatná a kételyeket azt illetően, valóban az eurózónában van-e az ország helye, és erősítené az ország iránti bizalmat. A republikánus Sinn Féin viszont úgy véli, hogy a paktum ártana az országnak, és minimum hatmilliárd eurós plusz terhet jelentene a lakosságnak az azzal járó adóemelések és kiadáscsökkentések formájában 2015 után.
A nemzeti költségvetési politikák fokozott brüsszeli kontrollját előíró, komoly szankciókra is lehetőséget biztosító fiskális paktumot csupán Nagy-Britannia és Csehország nem írta alá a 27 EU-tagállam közül, az ír kormány pedig az alkotmányra hivatkozva tart népszavazást a kérdésben. Bár Magyarország csatlakozott a szerződéshez, ez valójában csak akkor jelent majd pluszkötelezettséget számára, ha belép az euróövezetbe.
A szigetország, amely néhány éve csak másodjára volt hajlandó rábólintani a lisszaboni szerződésre, most önmagában nem képes veszélyeztetni a fiskális paktum életbe lépését, mivel ahhoz elegendő, ha legalább 12 eurózóna-tagállamban ratifikálják a szerződést.
A vártnál nagyobbat estek a britek
A várt 0,2 százalék helyett 0,3 százalékkal csökkent a brit GDP a tavalyi utolsó negyedévben az előző negyedévhez képest, az egész éves növekedés pedig 0,7 százalék lett a korábban prognosztizált 0,9 százalék helyett. Ezzel együtt elemzők szerint nem valószínű, hogy idén recesszióba csúszik az ország.
Wéber Balázs A vártnál nagyobbat estek a britek A várt 0,2 százalék helyett 0,3 százalékkal csökkent a brit GDP a tavalyi utolsó negyedévben az előző negyedévhez képest, az egész éves növekedés pedig 0,7 százalék lett a korábban prognosztizált 0,9 százalék helyett. Ezzel együtt elemzők szerint nem valószínű, hogy idén recesszióba csúszik az ország.-->
