A Valutaalap erős kritikája arra enged következtetni, hogy az utóbbi időben nem javult a viszony a két fél között. Szerintünk a hitelkeret megállapodásra csak akkor kerül majd sor, ha jelentős mértékben romlik a globális befektetői környezet, ami a magyar kockázati megítélést is rombolja. A tárgyalások tehát várhatóan napirenden maradnak, de eredményességük kérdéses.
A nemzetgazdasági miniszter levélben tájékoztatta Brüsszelt az újabb költségvetési kiigazító intézkedésekről, melytől nem titkoltan a túlzott deficit eljárás megszüntetését várja a kormány. Erről újságértesülések szerint leghamarabb jövő februárban dönthet az Európai Bizottság.
A levél külön érdekessége, hogy a miniszter az egyik legmarkánsabb lépést, a bankadó tartóssá tételét külön nem emelte ki, szemben sok más kisebb intézkedéssel. Ebből azt a következtetést is leszűrhetjük, hogy a bankadó meglepő tartóssá tétele a kormány bankokkal szembeni taktikájának része lehet, az önkormányzati adósságkonszolidáció előtt. Amennyiben ugyanis az állam konszolidálja az önkormányzati adósságokat, és utána erőből elengedteti azok 20-25 százalékát, úgy az államcsődnek minősülhet – véli az Equilor.
Ez a megoldás tehát nem működik most úgy, ahogyan azt láttuk tavaly a végtörlesztés esetén. Az államcsőd úgy azonban elkerülhető, ha a bankok "önként" felvállalják a részleges adósságleírást, ahogy ezt láttuk Görögország esetében is. A bankadó meghosszabbításának belengetése könnyen lehet, hogy ezt az önkéntességet hivatott elősegíteni.
