Leépítés az újabb hitelért
Az eurózóna melletti másik hitelezőtől, az IMF-től pedig a hónap végén várhatóan 1,8 milliárd eurós részletet hívhat le Athén, így heteken belül összesen 8,1 milliárd euró érkezhet a görög államkasszába, amire azért van égető szüksége a dél-európai országnak, mert augusztus közepéig összesen 6,6 milliárd euró értékben kell lejáró adósságot törlesztenie három- és hathónapos kincstárjegyek formájában.
A mentőcsomag újabb részletének folyósításához azonban fájdalmas lépéseket kell megtennie az athéni kormánynak: 25 ezer közalkalmazottat, köztük kétezer tanárt és 3500 rendőrt kell áthelyeznek más területre a közszférán belül az év végéig. Ez valójában azt jelenti, hogy az érintettek alacsonyabb fizetést kapnak majd, illetve ha nem találnak számukra új állást a közszférában egy éven belül, akkor elbocsátják őket. Emellett további négyezer közalkalmazottat az év végéig el kell küldeni.
A közszféra átalakítására vonatkozó jogszabálytervezetek ma kerülnek a parlament elé. Több mint hatezer önkormányzati dolgozó, köztük rendőrök tegnap négyórás sztrájkot tartottak a tervezett leépítések ellen tiltakozva. Már vasárnap is tüntettek a mentőhitel újabb részletének feltételei ellen, az athéni polgármestert is bántalmazták.
Azzal az eurózóna vezetői is tisztában vannak, hogy nem lesz egyszerű az athéni kabinet számára az előírt közszféra-leépítést végrehajtania. Ebből adódóan a Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülése szerint az eurózóna nem egy összegben, hanem több részletben folyósítja majd az esedékes 6,3 milliárd eurós hitelrészt, hogy ténylegesen meggyőződjön arról, Athénnak sikerül-e betartania a közszféra év végéig előírt átstrukturálását.
Elemzők szerint az eurózóna vezetői azért éppen csak az államcsőd elkerülését biztosító forrást utalnák át egyszerre Athénnak, mert hazájukban az adófizető választók előtt egyre nehezebben tudnak érvelni a görögök megmentése mellett, miután 2010 tavasza óta már két, összesen 240 milliárd eurós összegű mentőcsomagot kellett összeállítani a dél-európai ország államcsődjének elkerülése érdekében. Ez különösen igaz Németországra, ahol szeptember 22-én tartják a parlamenti választást. A harmadik kormányzati ciklusra készülő Angela Merkel kancellárnak ugyanis el kell hitetnie a német választókkal, hogy nem szórja el az adófizetők pénzét a görögökre.
A közszféra leépítésére vonatkozó feltétel azért érinti különösen érzékenyen a görög kabinetet, mert a munkanélküliek aránya – amely már megközelíti a 27 százalékot – az egész EU-ban csak Spanyolországban magasabb. Pár hete a kormányból pedig amiatt távozott a Demokratikus Baloldal nevű párt, mert a kabinet a költségvetési kiadások csökkentése érdekében a közszolgálati média bezárásáról döntött. A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó intézkedés miatt 2600 munkavállaló veszítette el állását.
Elmaradó privatizációs bevételek
Sajtóhírek szerint az Európai Bizottság, az EKB és az IMF képviselőit tömörítő hitelező trojka jóváhagyta, hogy Athén az eredetileg meghatározott 2,6 helyett csak 1,6 milliárd euró bevételre tegyen szert idén a privatizációból. A bevételek elmaradásában szerepet játszott, hogy a DEPA földgáztársaság megvételéről lemondott a Gazprom.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.