Ausztria brutális közlekedési bírságokat szab ki: sokkolhatja a magyarokat, ha nem tudnak róla – elmagyarázzuk, mi az az IG-L
Furcsa politikai összecsapás borzolta a kedélyeket pünkösd táján az ausztriai Stájerországban, ahol a 2024-es választást megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Néppárt (ÖVP) koalíciója eltörölte az úgynevezett Lufthundertereket, azaz az autópályákon levegőtisztasági okból elrendelt 100 kilométer per órás sebességkorlátozásokat, amelyek brutális osztrák büntetésekkel fenyegették az autósokat.
A lépésre persze nem előzmény nélkül került sor, hiszen az ugyanilyen összetételű (FPÖ–ÖVP) salzburgi tartományi vezetés már 2023-ban ezt az utat választotta, persze mindkét esetben hatalmas felzúdulást kiváltva a baloldali és főként a zöldpárti ellenzékből. Az indoklás is ugyanaz volt a két esetben: a levegőminőség javulása miatt nincs már szükség a korlátozásra, mivel például Stájerországban 2020 óta nem lépték át a légszennyezettség határértékét.
Ezt a két tartományt leszámítva viszont Ausztriában továbbra is életben van ez a nem szokványos szabályozás. De miről is van szó?
Húsz éve vezették be a brutális osztrák büntetéseket
Ausztriában 2005-ben vezették be a röviden csak IG-L-nek (Immissionsschutzgesetz-Luft) nevezett, a levegőminőséget káros kibocsátásoktól védő törvényt, amely egyebek mellett a tartományi vezetéseket arra is feljogosította, hogy bizonyos autópálya-szakaszokon, például a lakóterületek közelében az osztrák autópályákon érvényes 130 kilométer per órás sebességhatárt 100 kilométer per órára csökkentsék a kibocsátás csökkentése érdekében, akár időszakosan is. Tehát olyan is van, hogy egy bizonyos autópályán csak a legforgalmasabb órákra vezetik be a szabályt, melynek az a tudományos alapja, hogy a 100 kilométer per órás sebesség felett állítólag exponenciálisan nő a szén-dioxid-emisszió.
A korlátozás érvényességét minden esetben táblákkal jelzik, melyeken a piros karikában virító 100-as alatt az IG-L rövidítés is látható,
és a magyar autósok is jól teszik, ha különösen odafigyelnek az ilyen jelzésekre, mert ennek a sérelme a gyorshajtásért kiszabott szokásos pénzbírságon felül további súlyos környezetvédelmi pénzbüntetést is maga után von. Sőt, a bírságon kívül a sebességtől függően akár be is iskolázhatják a renitenseket egy kényszertovábbképzésre, illetve a vezetéstől is eltilthatják őket.
Milyen büntetéseket szabhatnak ki?
Ha például valaki a sebességkorlátozást legalább 30 kilométer per órával lépi túl, a büntetése 150 és 5000 euró között lehet, és jöhet a továbbképzés, ha viszont 40 kilométer per órával, akkor az alsó határ már 300 euró, és a továbbképzést még egy egy hónapos vezetéstől való eltiltás is színesíti.
Ezzel a korlátozással pedig
- Salzburg és
- most már Stájerország kivételével
egész Ausztriában számolni kell. A Várvidéken, azaz Burgenlandban az A3 és A3/A2 autópályáknak vannak olyan szakaszai, ahol az IG-L sebességkorlátozás bizonyos évszakokban vagy időjárási körülmények között hatályos.
Például nagyon koncentrálni kell az A3-son rögtön a magyar határtól, azaz Klingbachtól (Kelénpatak) Eisenstadt Südig (Kismarton), ahol érvényben van a korlátozás.
Ugyanez a helyzet azonban Alsó-Ausztriában is, a magyar autósok által gyakran használt A2-es autópályán Wiener Neustadt és Bécs között is, valamint az A1-sen a linzi csomóponttól egészen Alsó-Ausztriáig.
Nem mindenkire érvényes a korlátozás
Fontos tudni ugyanakkor, hogy a tisztán elektromos járművek és a hidrogén üzemanyagcellás meghajtású járművek mentesülnek az IG-L sebességkorlátozások alól.
Visszatérve Stájerországhoz: éppen ez a kivételezés – ami persze a törvény logikájából levezethető – volt a korlátozás kivezetésének indoka, mivel az FPÖ–ÖVP koalíció egyfajta elitizmust látott benne.
Az ellenzék pedig arra hivatkozik, hogy éppen a tilalom miatt javult a levegőminőség Salzbugban és Stájerországban, és most újra növekedhet a légszennyezettség. Szerencsére ez az állítás az állandó mérésekkel könnyedén ellenőrizhető lesz.
