Két célt szolgálhat a vitatott közbeszerzési gyakorlat kiiktatása

Ha valóban létezik az Orbán Viktor és Simicska Lajos közötti konfliktus, akkor ez egy tőrdöfés lehet ebben a harcban – értékelte lapunknak Dagonya András ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó azt, hogy egy múlt héten hatályba lépett kormányrendelet hatályon kívül helyezte azt a közbeszerzési eljárástípust, amely eddig lehetőséget adott arra, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva mentesítsenek beszerzéseket a nyílt közbeszerzési verseny alól.

Ez történt például a Kossuth Lajos tér felújításánál is, szeptemberben pedig arról született döntés, hogy a Miniszterelnökség Budai Várba történő költöztetésével kapcsolatos egyes beszerzéseknél is ezt az eljárást alkalmazzák.

Ezeken a kivételes eljárású beszerzéseken szigorúan meghívásos alapon vehettek részt olyan cégek, amelyek szerepeltek az Alkotmányvédelmi Hivatal úgynevezett irányadó jegyzékén, ami nem csak a cégadatok ellenőrzését, hanem a cég vezetőinek nemzetbiztonsági átvilágítását is jelentette. Azzal kapcsolatban, hogy mely cégek, illetve hány társaság szerepel az Alkotmányvédelmi Hivatal jegyzékében, lapunk egy korábbi érdeklődésére a hivatalt akkor felügyelő Belügyminisztérium azt közölte, hogy a társaságok listája nem nyilvános, hozzátéve, hogy azon „több száz cég” található.

Dagonya András szerint a kormányfő és Simicska Lajos közötti vélt konfliktus mellett a másik fő oka az lehet a 218/2011-es kormányrendelet hatályon kívül helyezésének, hogy az Európai Bizottság nem preferálja, ha a nemzetbiztonsági indokra hivatkozva gyakran alkalmazzák a nyílt közbeszerzési eljárás megkerülését, mert az torzítja a versenyt. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az ügyben lapunknak adott korábbi nyilatkozatában utalt is arra, hogy „a korábbi gyakorlatban előfordultak esetek, ahol az Európai Bizottság szerint megkérdőjelezhető volt a nemzetbiztonsági kockázatra történő hivatkozás megalapozottsága”. Ez történt például az e-útdíjjal kapcsolatos beszerzések esetében is.

A szakértő úgy látja: a korábbi gyakorlatot szabályozó kormányrendelet hatályon kívül helyezésének módja – vagyis, hogy nem alkottak új szabályozást a régi helyébe – azt mutatja, hogy a kormányzatnak nagyon sürgős lehetett, hogy megszüntesse az eddigi gyakorlatot. Szerinte feltehetően a brüsszeli aggályokat akarja a kormányzat mihamarabb orvosolni, de minimum jelzés értékű üzenetként lehet továbbítani Brüsszel felé a kormányrendelet hatályon kívül helyezését. Mindamellett azt is hozzátette: „példátlan, hogy úgy helyeznek hatályon kívül egy jogszabályt, hogy nem lép helyébe egy új”.

Csepreghy Nándor lapunkkal azt közölte, hogy az államapparátusban már megkezdődött annak feltérképezése, hogy az EU-n belül hol, milyen szabályok érvényesek a nyílt közbeszerzések alóli mentesülésre, amelyek mintájára kialakulhat az új, szigorúbb hazai gyakorlat is. Dagonya András szerint egy ilyen munka nem pár nap alatt zajlik le, vagyis idén már nem várható új jogszabály. Úgy véli, az új jogszabály elfogadásáig – ha nagyon muszáj lesz – a közbeszerzési törvényben szereplő kivételekkel meg tudják majd oldani azt, hogy nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva megkerüljék a nyílt közbeszerzési eljárást.