Összesen 19 projekttel kapcsolatban fogalmazott meg kifogásokat a hazai pályázati intézményrendszer nyertes projekteket kiválasztó rendszerével kapcsolatban az Európai Bizottság a 2007–2013-as ciklus gazdaságfejlesztési operatív programjának (GOP) ellenőrzése során – derül ki a Brüsszel által kifogásolt pályázatokat tartalmazó listából, amely lapunk birtokába került. Az Európai Bizottság a GOP első három prioritási tengelyében (1. innovációs pályázatok, 2. a vállalkozások komplex fejlesztése, 3. üzleti infrastruktúra fejlesztése) leszerződött mintegy 43 ezer fejlesztés közül 53 projektet vizsgált meg szúrópróbaszerűen, ebből 19 pályázattal kapcsolatban talált „jelentős rendszerszintű hiányosságokat”.
Vagyis a vizsgált projektek igen jelentős aránya, mintegy harmada megbukott a brüsszeli szűrön. Ez magyarázhatta az Európai Bizottság április 10-én meghozott döntését, hogy a GOP érintett három prioritására vonatkozóan általános érvénnyel felfüggesztette a Magyarországnak még át nem utalt támogatások kifizetését.
A dokumentum azt nem tartalmazza, hogy egyes pályázatokra lebontva milyen kifogásokat fogalmaztak meg a brüsszeli testület tisztviselői, a bizottság határozata azonban utal arra, hogy a kifogások döntő része a pályázat keretében igénybe vett szolgáltatások, vagy a bevont szakemberek bérének, illetve a beszerzett gépek túlárazására vonatkozott. Ilyen a kétszeres áron beszerzett mobilolló, az ötszörös áron vásárolt présgép, valamint az amúgy százezres munkáért kifizetett milliós szakértői díjazás is.
A túlárazások alkalmazására akár az is magyarázat lehet, hogy ezzel a pályázó az önrészhez szükséges források előteremtését könnyítheti meg a szállítóval való számlázási ügyeskedés révén. A pályázatokat értékelő, kiválasztó hatóság felelőssége ilyenkor abban áll, hogy nem vette észre a elbíráláskor a piaci árat jóval túllépő tételeket.
Emellett szerepelnek olyan kifogások is, amelyek a kedvezményezett és a szállító közötti összeférhetetlenségre, vagy a fejlesztés el nem számolhatóságára vonatkoznak. Egy esetben a projekthelyszín megválasztása is szemet szúrt a bizottság szakértőinek, ugyanis egy budapesti székhelyű cég a pályázat benyújtása előtt 1,5 hónappal jegyzett be egy fióktelepet egy vidéki város harmadik emeleti lakásába. A gyanú szerint csak azért, hogy hozzájuthasson ahhoz a támogatáshoz, amely amúgy csak a közép-magyarországi régión kívül megvalósított fejlesztés után járt volna.
A brüsszeli vizsgálat nem a közbeszerzési eljárásokat, hanem a nyertes projektek kiválasztásának gyakorlatát érintette, még ha azokkal kapcsolatban a túlárazás is volt a legfőbb probléma. Utóbbiak ugyanis nem a nyertes pályázók által meghirdetett közbeszerzésekkel, hanem a még csak potenciális kedvezményezettek pályázataiban megadott fejlesztések költségvetésére vonatkozott. Ez persze nem jelenti azt, hogy Brüsszel ne vizsgálódna a hazai közbeszerzési gyakorlattal kapcsolatban. A GOP-források felfüggesztése kapcsán a 444.hu egy brüsszeli vizsgálati anyag alapján már be is számolt arról, hogy a bizottságnak a konkrét közbeszerzésekkel kapcsolatban kifogásai vannak. Információink szerint ezek a kifogások azonban a mostani forrásfelfüggesztést eredményező bizottsági vizsgálattól elkülönítetten kezelt, és még folyamatban lévő, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályának munkáját vizsgáló brüsszeli ellenőrzés kapcsán fogalmazódtak meg. Utóbbi vizsgálat várhatóan majd csak hetek-hónapok múlva zárul le.
Az Európai Bizottság múlt heti tájékoztatása szerint Brüsszel 451 millió euró értékű kifizetést függesztett fel a GOP első három prioritásában. Ez az összeg nagyjából megfelel a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által a felfüggesztés értékeként múlt héten közölt mintegy 150 milliárd forintnak. A GOP három prioritásának mintegy 700 milliárdos teljes keretéből ugyanis ekkora összeget még nem fizetett ki Brüsszel a hazai pályázati intézményrendszernek. Az összesített keret értékének még abban van jelentősége, hogy a projektek kiválasztásában tapasztalt hiányosságok szankcionálására kivetendő korrekció, vagyis a támogatások elvonásának százalékos mértékét erre a mintegy 700 milliárdos összegre vetíti majd ki az Európai Bizottság.
Ismerős nevek
Az Európai Bizottság által kifogásolt projektek listáján nem csak az szúr szemet, hogy kivétel nélkül 2010 után kiírt pályázatokról van szó. Több olyan cég is szerepel rajta, amely az Orbán Viktor fogorvosaként elhíresült Bátorfi Béla cégcsoportjához tartozik. A többek között a Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft.-t, a Malév Air Tourst, vagy a háttérintézményként működő Orvosi Turizmus irodát magába foglaló, a fogászati turizmust promotáló csoportról az Átlátszó egy éve azt írta, hogy több mint kétmilliárd forintot kapott állami vagy uniós támogatásként. Ugyancsak a versenyképes üzleti környezet fejlesztésére irányuló pályázatok között vizsgálták és bírálták a CBA Informatikai és Befektetési Tanácsadó Kft-nek nyújtott támogatást, illetve több olyan céget, amely Matyi Dezső nevéhez köthető. Az Alexandra kiadón kívül ilyen az Európa Könyvkiadó, illetve a borok forgalmazásával foglalkozó Új Hordó Kereskedelmi Kft.Több humán- vagy állategészségügyi fejlesztést is találhatunk a kifogásoltak listáján. Ilyen az Alpha-Vet gyógyszerinnovációs pályázata, a Corporate Values tanácsadó cég által vezetett konzorciumnak nyújtott 300 milliós támogatás, amely a hepatitis elleni szer fejlesztését segítette volna. A Henkel egy mosószer fejlesztésére kapott 317 millió forintot, a Szabolcsi Halászati Kft. pedig sügérszaporítási technológiák kidolgozására 67 milliós vissza nem térítendő forrást. A szombathelyi, fatermékekkel foglalkozó Falco préstechnológiájának fejlesztésére kapott pénzt, ám a kifogás szerint túl magas beszerzési árat határoztak meg a támogatott gépbeszerzésnél. Hasonló problémát tártak fel az auditorok a fémkereskedelemmel foglalkozó, szirmabesenyői Ferrofém 2005 Kft-nél, a csarnoképítést kínáló, 125 milliót elnyerő Weinberg ’93 Építő Kft-nél, illetve a sütőipari gépeket forgalmazó Modul Bake Kft-nél, amely 130 milliót nyert el.
Több humán- vagy állategészségügyi fejlesztést is találhatunk a kifogásoltak listáján. Ilyen az Alpha-Vet gyógyszerinnovációs pályázata, a Corporate Values tanácsadó cég által vezetett konzorciumnak nyújtott 300 milliós támogatás, amely a hepatitis elleni szer fejlesztését segítette volna. A Henkel egy mosószer fejlesztésére kapott 317 millió forintot, a Szabolcsi Halászati Kft. pedig sügérszaporítási technológiák kidolgozására 67 milliós vissza nem térítendő forrást. A szombathelyi, fatermékekkel foglalkozó Falco préstechnológiájának fejlesztésére kapott pénzt, ám a kifogás szerint túl magas beszerzési árat határoztak meg a támogatott gépbeszerzésnél. Hasonló problémát tártak fel az auditorok a fémkereskedelemmel foglalkozó, szirmabesenyői Ferrofém 2005 Kft-nél, a csarnoképítést kínáló, 125 milliót elnyerő Weinberg ’93 Építő Kft-nél, illetve a sütőipari gépeket forgalmazó Modul Bake Kft-nél, amely 130 milliót nyert el. -->
