Állampapírokat zsákol az MNB

Felpörgette devizakötvény-vásárlási programját a Magyar Nemzeti Bank (MNB) októberben azzal párhuzamosan, hogy a külföldi befektetők folyamatosan építik le a magyar kitettségüket. A Matolcsy György vezette MNB októberben 125,5 milliárd forintnyi devizaalapú állampapírt vásárolt, így már 216 milliárdnyi van a jegybank mérlegében.

Az MNB idén nyáron indította el nagy titokban a devizakötvény-vásárlási programját, amit sokak szerint azért tesz, hogy segítse Magyarország megmentőjének – és más külföldi befektetőknek – a kivonulását. A Franklin Templeton még 2011-ben zsákolta a magyar papírokat, és a magyar államadósság körülbelül tíz százalékát birtokolta, most viszont felgyorsította a papírok leépítését. Ez sokak szerint külső körülmények eredménye is, hiszen Ukrajnában nem jött be a Magyarországon sikeresen alkalmazott taktika, így ott nagyot bukik a cég.

Az MNB-nek nem nagyon van más választása, mint hogy megvegye a Templeton papírjait, ha nem akar komoly zavarokat a piacon. Nemcsak a stabilitás megőrzését segíti azonban az MNB vásárlása, hanem azt is, hogy csökkenjen a GDP-arányos államadósság. A kormány ez évre csak kismértékű adósságcsökkentést vállalt, ám ehhez is szükség lesz arra, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) visszafogja a kötvénykibocsátásokat, valamint az MNB is közbelépjen.

A központi bank lapunkat korábban arról tájékoztatta, hogy ha az ÁKK – az önfinanszírozási koncepciónak megfelelően – tovább növeli az államadósság belső forintfinanszírozásának arányát, akkor erre az MNB által megvásárolt devizakötvények piaci áron való visszavásárlásával is lehetősége van. (Ez év júliusa óta tart a kötvényvásárlási program a másodpiacon, ezen belül főként rövidebb lejáratú papírokat vásárolnak.)

A program beleillik az önfinanszírozásba, amelynek keretében a bankokat az állampapírpiacra terelik. Ennek érdekében az MNB gyengítette a jegybanki eszközök vonzerejét (a kéthetes kötvényből először betétet csinált, majd hatszorosára növelte a futamidőt, levitte a kamatfolyosót, és megszüntette a választható tartalékrátát), és további nem konvencionális monetáris lépések jöhetnek. Elemzők szerint akár negatív egynapos betéti kamat is elképzelhető, de megeshet, hogy más módon szorítják ki a bankokat az MNB-eszközökből.

A külföldiek magyar állampapír-állománya a múlt héten 4 ezer milliárd forint alá csökkent az idén nyáron látott 5500 milliárd forintról. Ez hároméves mélypontot jelent. A külföldi befektetők kivonulása egyrészt az MNB programjának sikereként is tekinthető, másrészt azt is jelezheti, hogy a rekordmélységbe süllyedt hozam mellett – a bankok vásárlásai lenyomják a hozamokat – már nem túl vonzóak a magyar papírok a külföldi befektetők számára.

Exporttöbblet növelte a fizetési mérleget

Szeptemberben 366 millió euróval, 859 millióra nőtt a folyó fizetési mérleg többlete az augusztusival szemben, és az ország külső finanszírozási képességét jelző adat, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege hasonlóképpen, 359 millió euróval, 1,213 milliárd euróra javult – közölte az MNB. Az augusztushoz képest bekövetkezett változás szinte egyedül az árumérleg exporttöbbletének 351 millió dolláros növekményéből ered.