Még nagyon sokat kell lefaragnia az államadósságból a kormánynak ahhoz, hogy 2015 végére alacsonyabb legyen a GDP-arányos ráta, mint egy évvel korábban. A harmadik negyedév végére 78 százalékra csökkent az a három hónappal korábban látott 78,7-ről az MNB adatai szerint, de még így is jóval magasabb, mint a 2014 végén mért 76,2 százalék.
Egy negyedév alatt a nettó hitelfelvétel 92 milliárd forinttal növelte az adósságot, miközben a forint erősödése 60 milliárddal mérsékelte. Ha a következő hónapokban nem erősödik a hazai deviza, akkor gondba kerülhet az adósságcsökkentési cél. A Nemzetgazdasági Minisztérium – még 3,1 százalékos gazdasági növekedési prognózis mellett – azt várta, hogy 0,1 százalékponttal, 76,1-re esik az adósság év végére. Mostanra azonban úgy tűnik, hogy 2,7-2,8 százalékkal nőhet a és az sem akar felpörögni, így nehéz lesz elérni a célt.
A kormányzat gazdálkodására nem lehet panasz: az államháztartás már nem hiányt, hanem többletet termel. A harmadik negyedévben a GDP 0,8 százalékát érte el a többlet, szemben az előző negyedév 1 százalékos hiányával. Másfél évtizedre visszatekintve ez a legjobb adat, vagyis a feszes költségvetési politikának meglett az eredménye. Ahhoz azonban, hogy az államadósság is kellőképpen csökkenjen, infláció és érdemi is kellene. Az Államadósság Kezelő Központ mindenesetre várhatóan visszafogja a kibocsátást az év végére, és apad majd a kormányzat likvid tartaléka is, hogy a maastrichti és az alkotmányos szabálynak eleget téve mérséklődjék az adósság. Besegíthet az MNB is, hiszen, mint megírtuk, már több mint 200 milliárd forintnyi devizaadósságot birtokol.
A hosszabb távú adósságpálya érdekes látvány: évről évre 1 százalékponttal csökkent a GDP-arányos államadósság, ha csak az év végi adatokat nézzük. Év közben azonban általában 80 százalék közelébe ugrik fel a ráta (amikor a kormány visszatölti a tartalékait, vagy éppen gyengül a forint), így egy lineáris trendet ráillesztve a negyedéves adatokra csak nagyon lassan mérséklődő adósságot láthatunk. Szembetűnő, hogy a nettó adósság (az állam vagyonával és kötelezettségével korrigált mutató) 2012-től folyamatosan 70 százalék körül ingadozik – 2010-ben még 60 százalék volt –, és egyáltalán nem csökken.
A következő években kicsit dinamikusabban eshet a bruttó adósság, mert a nominális GDP nőhet, az infláció kétévnyi stagnálás után visszatérhet, a kormány pedig tarthatja magát a szigorú költségvetési politikához. Ha viszont bármelyik tényező másképp alakul, akkor jöhet a trükközés. A gazdasági tárca a következő évekre 1–3 százalék közötti adósságcsökkentést prognosztizál – így 2018-ban már jóval 70 százalék alatt lenne a ráta –, az elemzők kissé óvatosabbak ennél. Persze a Paks II. beruházás keresztülhúzhatja az adósságcsökkentési terveket.
Javult a háztartások helyzete
A háztartások nettó finanszírozási képessége 2015 harmadik negyedévében a negyedéves GDP 5,5 százalékát tette ki (472 milliárd forint) – jelentette az MNB. Növelte a pénzügyi eszközeik állományát, hogy megkezdődött a Quaestor-károsultak kártalanítása. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 82 milliárd forint volt a harmadik negyedévben. Jelentősen bővült a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, ezzel párhuzamosan nőttek a szektor adójellegű tartozásai is.
