Matolcsyék felpörgették a kötvényvásárlási programot

Idén még több százmilliárd forinttal kell csökkenteni az államadósságot, hogy a GDP-arányos ráta az év végén ne haladja meg a tavalyit. A mérséklődő adósság kimutatására azonban már egyre kevesebb ideje van a kormánynak, ráadásul a forint elmúlt napokban látott gyengülése sem játszik a kabinet kezére.

Nagyon úgy tűnik, hogy idén a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bankra (MNB) vár a feladat, hogy segítsen csökkenő adósságrátát produkálni. A forintesés ellenére nem a deviza árfolyamának mozgatásával próbálkozik majd a MNB, hanem eladhatja az elmúlt hónapokban felvásárolt állampapírokat.

Novemberben már 310 milliárd forintnyi devizaalapú államkötvény volt az MNB mérlegében, az októberi 216-ról nőtt ennyire az állomány. A jegybank nyáron kezdte el nagy titokban a kötvényvásárlási programját – éppen akkor, amikor Magyarország megmentője, a Franklin Templeton megkezdte kivonulását az országból –, de csak ősszel pörgette fel igazán a vásárlásokat.

Matolcsy nemcsak a Templeton kivonulását segítheti, hanem a kormány kérésére is zsákolhatja a papírokat. A kormánynak egyre nagyobb gondot okoz, hogy a költségvetésből 600 milliárd forint hiányzik, mert nem érkeznek meg időben az EU-források, így a büdzsé terhére – egyebek között állampapírok kibocsátásából – fizetik a fejlesztéseket.

A büdzsével ezzel együtt sem lesz baj, mert az uniós módszertan szerinti hiányt nem befolyásolja az, hogy a források nem érkeznek meg. Az államadósságot azonban növeli a tétel. Így pedig a kormány csak minimálisan, 76,2 százalékról 76,1-re csökkenő államadósságot mer vállalni. (Szeptember végén még a GDP 78 százalékát tette ki az adósság.)

Az adósság csökkenését az sem segíti egyelőre, hogy a kormánynak 2000 milliárd forintnyi likvid forrása van – legalábbis november végén ennyi pénz volt a kincstári egységes számlán, ami az idei legmagasabb összeg. A számlán lévő pénzt a kormány év vége felé mindig csökkenti. Az államadósság december elején még nem kezdett ereszkedni, ezért valószínű, hogy az MNB-nek hamarosan vissza kell adnia a megvásárolt devizakötvények jó részét, és a kormány is csökkenheti a likvid forrásait.

Az MNB elemzők szerint mai kamatdöntő ülését követően akár már be is jelenthet újabb monetáris élénkítést – amellyel a kötvénypiacon avatkozhat be –, de az 1,35 százalékos irányadó rátát változatlanuk hagyhatja.