Matolcsyék megijedtek a Fedtől?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csak finomhangolta a prognózisait, az 1,35 százalékos kamatszinten nem változtatott, és új lépéseket sem jelentett be. Igaz, a tanács vizsgálja azoknak a lehetőségeknek a körét, amelyek támogathatják a hitelezést, és a bankokat az állampapírpiacra terelik. Vagyis: csak a Federal Reserve (Fed) várható kamatemelése előtt nem döntött újabb unortodox lépésekről a Matolcsy György vezette intézmény.

A tanács jelezte, hogy „nem hagyományos, célzott monetáris politikai eszközök” alkalmazásával akarják elérni az inflációs célt, mert ezek hatékonyan szolgálják a hosszú lejáratú állampapírok hozamának csökkenését. Elmaradt tehát a lazítási eszközök „finomhangolása”, amelyre két hete Virág Barnabás, az MNB igazgatója utalt egy interjúban. Pleschinger Gyulának, a tanács egyik tagjának is csak részben lett igaza, aki arról beszélt, hogy meredeken ronthatják növekedési előrejelzésüket.

Idén már „csak” 3 százalékos GDP-növekedést várnak a szeptemberben prognosztizált 3,2 helyett, a 2016-os előrejelzést pedig 2,5 százalékon hagyták. (Ez alapján az MNB

3 százalék feletti növekedésre számít a negyedik negyedévben.) A fogyasztói árak idén stagnálhatnak, jövőre pedig 1,7 százalékos pénzromlást vár az elemzőstáb, utóbbi 0,2 százalékponttal alacsonyabb a korábbi prognózisnál.

Elemzők szerint sor kerülhet arra, hogy hamarosan még vonzóbb kamatcsereügyleteket (IRS) ajánl az MNB a bankoknak, de az is megtörténhet. Az MNB el akarja kerülni, hogy a bankok a szabad forrásaikat a jegybanknál tartsák. Az új irányadó eszközben már 3 ezer milliárd forintot parkoltatnak a bankok, miközben a kéthetesből jól halad a kiszorítás. A baj az, hogy a jegybank szerint még mindig nem vesznek „elég” államkötvényt a bankok. Kondora Szilárd, az OTP közgazdásza szerint a tőkekövetelmények megváltoztatása is benne van a pakliban, de a kéthetes betét (a korábbi irányadó eszköz) hozzáférésének további korlátozását is elrendelhetik. Mindez a külföldiek állományának további csökkenéséhez és gyengébb forintárfolyamhoz vezethet.

Az MNB most is hangsúlyozta, hogy tartósan fent szeretnék tartani a jelenlegi kamatot, londoni elemzők azonban úgy vélik: jövőre újraindulhat a kamatcsökkentési ciklus, egészen az egyszázalékos rátáig. Ez korántsem egybehangzó vélemény, az olaj árfolyamának zuhanása és az alacsony infláció azonban növeli a forgatókönyv az esélyét. Az MNB szerint 2017-ben sem fogja elérni a 3 százalékos célt az infláció (2,6 százalékot várnak), a GDP-növekedés azonban 3 százalékra gyorsul. Azt egyelőre nem tudni, hogy miért várnak élénkülést a jövő évhez képest – amit a potenciális növekedés aligha indokol –, de valószínűleg az uniós források újra felgyorsuló lehívásával számolhatnak.

a válság kitörése óta. Az MNB-től egyébként nem szokatlan, hogy kamatdöntő üléseken kívül lazít, így lehet, hogy nem kell várni a januári ülésig.

a válság kitörése óta. Az MNB-től egyébként nem szokatlan, hogy kamatdöntő üléseken kívül lazít, így lehet, hogy nem kell várni a januári ülésig.-->