Az eurókötvény lenne olcsó - Kínai jüanban is eladósodhat Magyarország

Nem tudja megvárni Magyarország felminősítését a devizakötvények kibocsátásával az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), és már meg is kezdődött a befektetői találkozók előkészítése. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Bloombergnek elmondta, hogy januárban vagy februárban devizakötvényeket bocsáthatnak ki, arról azonban nem beszélt, hogy mekkora összegben.

Úgy tudjuk, hogy a nagy befektetési bankházak már tavaly is szívesen segítettek volna lebonyolítani nemzetközi kötvények eladását, de akkor ezzel nem élt a kabinet. Egyrészt, 2015-ben sikerült forintforrásból finanszírozni az adósságot – a lakosság és a bankok keresletének élénkülésével –, másrészt fontos volt figyelni arra, hogy a GDP-arányos államadósság csökkenjen, és ha előbb meglett volna a pénz az idei lejáratokhoz, az emelte volna a rátát.

Először nyilvánosan tavaly novemberben a Világgazdaság konferenciáján vetette fel Varga Mihály, hogy hosszú idő után újra a nemzetközi piacokra lépne az ország. „Érdemes tesztelni, hogy milyen az ország megítélése” – indokolta az akkor még csak lehetségesnek látszó lépést, ám minden bizonnyal arról is szó van, hogy 5 milliárd eurónyi idei lejáratot nehezebb lett volna forintforrásból finanszírozni. Az ÁKK egymilliárd euró értékben szeretne ebben az évben devizakötvényeket eladni, és a piacra lépésre heteken belül sor kerülhet.

Bár a gazdasági tárca vezetője arról beszélt, hogy euró- vagy dolláralapú papírokat adnának el, az ÁKK mégis arról tájékoztatta a Reuterst, hogy megbízták a Bank of Chinát: segítse a jüanban denominált kötvények kibocsátását. (Mindez persze nem zárja ki, hogy európai bankházakat is megbízzanak.) Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, hogy drágább lenne jüanban eladósodni, mint euróban, vagyis nem lenne logikus jüanhitelt felvenni, hacsak nem fűződnek ehhez más érdekek is.

Tavaly novemberben Orbán Viktor miniszterelnök és Tian Guoli, a Bank of China elnöke megállapodott arról, hogy Magyarország jüanban bocsáthat ki államkötvényeket. Varga akkor fontos mérföldkőnek nevezte ezt, mivel a kelet-közép-európai régióban elsőként Magyarország bocsáthat ki ilyen papírokat. Egy neve elhallgatását kérő elemző lapunknak azt mondta, a megállapodás logikája az lehet, hogy a jüanalapú kötvények kibocsátása ez egy „nagyobb csomag része”, hiszen Kínára jellemző, hogy több dologban egyeznek meg egyszerre. Ezt támaszthatja alá, hogy a gazdasági tárca akkori közleménye szerint az aláírt dokumentum megteremti annak a lehetőségét, hogy „magyar és kelet-európai vállalkozások, valamint pénzügyi intézmények hitelt vehessenek fel a kínai tőkepiacon, és ezáltal elősegítsék befektetési tevékenységüket”.

Ha pusztán a kamatot nézzük, akkor tízéves időtávban a dollár- és a jüankötvények kibocsátása is drága lenne. Németh Dávid úgy kalkulál, hogy most euróalapon 2,5-2,6 százalék körüli hozammal tudnánk kibocsátani kötvényeket, ami kedvező. Ez részben annak is köszönhető, hogy az Európai Központi Banknak aktív kötvényvásárlási programja van, ami folyamatos keresletet gerjeszt Európában. (Természetesen az EKB csak euróövezeti országok kötvényeit veszi.) Amerikában viszont már magasabbak a hozamok – miután a Federal Reserve már nem vesz több kötvényt, és elkezdődött a kamatemelési ciklus –, így egy dollárkötvénynek akár 4 százalékos hozama is lehetne, és e szint környékén alakulhat a jüanban kibocsátott papírok hozama is.