Kellemetlen meglepetést kaphat a magyar gazdaság

Ezen a héten péntekig kell várni a legfontosabb magyar mutatóra, akkor közli a KSH az első negyedéves magyar GDP-növekedés előzetes adatát. Noha az előző év végi nagyon erős uniós forrásköltés és a 2015. első negyedévi adatból fakadó magas bázis miatt – az esztergomi Suzuki-gyárban újra teljes kapacitáson termeltek – számítani lehet arra, hogy a 3,2 százalékos bővülést hozó tavalyi negyedik negyedév után idén az első negyedévben visszaesett a magyar GDP-dinamika, annak mértéke kellemetlen meglepetést okozhat.

Az építőipar hozzáadott értéke éves összevetésben 20,2 százalékkal csökkenhetett az OTP Bank előrejelzése szerint, miközben az ipari bővülés 7,2 százalékról 1,4 százalékra lassulhatott. A piaci szolgáltatások éves dinamikája ugyanakkor növekedhetett, 3,9 százalékra – ez konzisztens a lakossági fogyasztással kapcsolatban korábban beérkező kedvező adatokkal. Összességében a nem mezőgazdasági versenyszféra növekedése jelentősen mérséklődhetett, a negyedik negyedéves 4,6 százalékról 1,9 százalékra.

A mezőgazdaság hozzáadott értéke, bár kisebb mértékben, mint egy negyedévvel korábban, de ismét fékezhette a növekedést – véli Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője –, míg az állami szféra esetében a negyedik negyedéves 1,5 százalékot követően ezúttal 0,5 százalék lehetett az év/éves index. A teljes 2016. első negyedévi GDP-növekedés 1,8 százalékos lehetett, ám az erre vonatkozó előrejelzéssel kapcsolatban a szokásosnál nagyobb a bizonytalanság a februári szökőnap miatt. Ugyancsak pénteken teszi közzé több uniós ország is a maga első negyedéves GDP-adatát. Ezek közül kiemelt figyelem övezi a németekét, ott várakozások szerint a tavalyi utolsó negyedévben elért 2,1 százalékról 1,5 százalékra lassulhatott az év/éves növekedés. A régióból a lengyelek is jelentenek, náluk 3,9 százalékosról 3,4 százalékosra lassulhatott a növekedés üteme.

Figyelmet érdemel még a héten a kedden megjelenő magyar inflációs adat is. Az OTP Bank szerint 0,1 százalékos lehetett az áprilisi infláció, míg a piac általában mínusz 0,1 százalékot vár a Bloomberg szerint. Az éves index növekedése főként a feldolgozott élelmiszerek és az energiahordozók éves áremelkedésének köszönhető, miközben a trendinflációs tételek esetében továbbra is nagyon visszafogott árnyomást látunk. Az éves bázisú maginfláció 1,3 százalékon stagnálhatott. Továbbra is kérdés, hogy a munkaerőpiacon érezhető feszesség mikor okoz erősebb árnyomást a fogyasztói árakban (a nemzetgazdasági bérdinamika idén 5 százalék körül alakul éves összevetésben). Egyelőre úgy tűnik, a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) 2018-ig várnia kell az inflációs cél teljesülésére, addig 3 százalék alatt maradhat a fogyasztói árindex. Emiatt meglepő volt az áprilisi fordulat a monetáris tanács kommunikációjában. A jegybank egyértelműen hűteni igyekezett a további kamatcsökkentésre vonatkozó, részben az MNB korábbi jelzései miatt felépült várakozásokat. Igaz, az elmúlt hetekben költségvetés oldaláról jelentős lazítást helyeztek kilátásba, ami indokolhatta a jegybank óvatosabb kommunikációját.

Érdekes lesz, hogy a beérkező adatokra reagál-e az MNB: ha a GDP kellemetlen meglepetést okoz, akár ismét előtérbe kerülhetnek a további, a növekedést támogató intézkedések. Ha így lesz, az a forint gyengülése irányába hathat, ami a technikai kép alapján is valószínű.