Lassú kapaszkodás

Kis csalódást okozott az eurózóna idei első negyedéves növekedési adata, miután mind negyedéves, mind éves összevetésben 0,1 százalékponttal kisebb lett az áprilisban közzétett előzetesnél. A tavalyi negyedik negyedévhez képest 0,5 százalékkal, év/év alapon 1,5 százalékkal bővült a GDP – közölte pénteken az Eurostat. Negyedéves alapon kicsit gyorsult a növekedés (az előző két időszak egyaránt 0,3 százalékot hozott), és erőteljesebbnek mutatkozott mind az USA 0,1 százalékos, mind az Egyesült Királyság 0,4 százalékos tempójánál, de nagy dübörgésről azért nem lehet beszélni.

A valutaövezet egészének élénkítésére törekvő Európai Központi Bank (EKB) gondjait nem enyhíti, hogy a legnagyobb gazdaság, azaz Németország váratlanul jól teljesített. Az első három hónapban elért 0,7 százalékos bővülés két éve a legerősebb, az eddig ismert részadatok szerint főleg a belső fogyasztásra támaszkodik, az import gyorsabban nőtt, mint a sokáig a fő húzóerőnek számító export. Az állami költekezést a bevándorlókra fordított kiadások is növelték, a lakossági fogyasztást a rekordmélységben levő munkanéküliség, illetve a szolid béremelkedés is erősítette. Ezek hatása azonban sok elemző szerint átmeneti lehet, a második negyedévre lassulást ígér az ipari termelés megbicsaklása, illetve a visszafogott üzleti bizalom. Kérdés, mennyire tudja ezt ellensúlyozni az EKB március elején kibővített ösztönző programjának hatása.

Az eurózóna magához térésében bízókat erősíti, hogy Franciaország már korábban fellendülésnek számító 0,5 százalékos negyedéves gyarapodásról számolt be, ugyanezt tudta most jelenteni Hollandia is. A harmadik legnagyobb eurógazdaságban, Olaszországban viszont annak kell örülni, hogy elérték a 0,3 százalékos bővülést az előző két negyedévben mért 0,2 százalék után. Az olasz statisztikai hivatal áprilisi jelentése szerint azonban újból lassulásra kell számítani, miután az ipari termelés stagnál, az infáció úgyszintén. (Az olasz GDP még mindig 8 százalékkal elmarad a 2007-ben elért csúcstól, miközben a francia vagy a német rég meghaladta a válság előtti szintet, de mára az eurózóna egésze is utolérte.)

Negatív előjel csak két euróország negyedéves GDP-adata elé került: az egyik a folyamatos krízissel küzdő Görögország, amely az előző három hónap 0,1 százalékos növekedése után ismét 0,4 százalékos visszaesést produkált a sorvadó fogyasztás nyomán. A másik pedig Lettország, amely váratlanul recesszióba került, hiszen már az előző negyedévben is zsugorodott a gazdaság (a mostani 0,1 százaléknál nagyobb, 0,4 százalékos mértékben), holott 2015 második negyedévében még 1 százalékkal bővülni tudott.

Élen Románia és Szlovákia

Ha az éves növekedést nézzük, akkor az egész Európai Unió éltanulója Románia, ahol az előző negyedévhez képest 1,6 százalékkal, év/év alapon 4,2 százalékkal nőtt a GDP az Eurostat szerint. A fő húzóerő a román statisztikai hivatal szerint a belső fogyasztás, de az építőipar is 1,1 százalékkal tudott bővülni. Az eurózóna legjobbja Szlovákia 1,7 százalékos negyedév/negyedéves és 3,6 százalékos év/éves gyarapodással, itt továbbra is a németekhez szorosan kötődő autóipar hajtja a gazdaságot.