Cégekben utazik a lakosság

Pénzügyi eszközeinek egyre nagyobb részét tartja egyéb tulajdonosi részesedésekben – vagyis különböző vállalkozások üzletrészeiben – a magyar lakosság. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2016 végén 11 981,5 milliárd forintot tartottak a háztartások üzletrészekben, ami 11,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A jelentős növekedéssel párhuzamosan az egyéb tulajdonosi részesedések súlya az összes pénzügyi eszközön belül is emelkedett, hiszen utóbbiaknál kissé szerényebb mértékű, 7,6 százalékos bővülést regisztált az MNB. A jegybank adatai szerint így az év végén már a pénzügyi eszközök 27 százalékát tartotta valamilyen vállalkozásban a lakosság, szemben a 2015-ös 26 vagy a három évvel korábbi 24 százalékkal.

A tavalyi, két számjegyű növekedéshez nagyon jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy a vállalkozásokban lévő üzletrészek felértékelődtek 2016-ban: ezeknél ugyanis átértékelődés címén 1087 milliárdos pluszt mutatott ki az MNB. A felértékelődés mellett viszont a vásárlások is jelentős szerepet játszottak az üzletrészek súlyának növekedésében, hiszen a tavaly végrehajtott tranzakciók egyenlege 175,6 milliárd forintos pluszt mutatott. Utóbbin persze nem lehet különösebben meglepődni: az alacsony kamatkörnyezet nyomán sok kisbefektető dönthetett úgy, hogy növeli a különböző vállalkozásokban meglévő részesedését.

Az üzletrészekben lévő pénz mennyiségének növekedése azért is figyelemre méltó, mert a részvényeknél és befektetési jegyeknél jóval ellentmondásosabban alakult a kép 2016-ban. A tőzsdei részvényeknél például nettó eladó volt tavaly is a lakosság, mert ugyan a kimutatott állomány 28 milliárd forinttal, 533,1 milliárdra emelkedett, közben 87,7 milliárd forintnyi pozitív átértékelődés is történt a piacon: vagyis az emelkedés kizárólag az árfolyamok növekedésének köszönhető. Hasonló folyamatok történtek a befektetési jegyeknél is: miután pedig a háztartások nagyjából kétszer annyi ilyen értékpapírt adtak el, mint amennyi emelkedés az árfolyamoknál történt, kismértékben – bő 1,5 százalékkal – még csökkent is az állomány.

A nem tőzsdei részvények kategóriája az egyedüli az üzletrészeken kívül, amelyeknél nettó vásárló volt tavaly a lakosság: a tranzakciók egyenlege 5,6 milliárd forintos, az átértékelődésé pedig 108 milliárdos pluszt mutatott, így 8 százalékkal, 1500 milliárd forint fölé emelkedett a háztartásoknál lévő mennyiség. Az üzletrészeknél elkönyvelt, két számjegyű növekedés persze a teljes részvény- és részesedésmennyiség alakulására is jótékony hatást gyakorolt 2016-ban: utóbbi december végére – 8 százalékos éves emelkedést követően – meghaladta a 18 ezermilliárd forintot, ami azt jelenti, hogy stabilan 40 százalék fölé emelkedett a súlya a lakosság pénzügyi eszközein belül.