Célegyenesben az uniós pályázatok

Ketyeg az óra a kormány által szabott március 31-i határidőig, már csak egy hét maradt, hogy a 2014–2020-as uniós ciklus teljes, 8921 milliárd forintos keretére kiírják a pályázatokat. A Portfolio tegnapi, Uniós források 2017 című konferenciáján Lázár János ismertette: a fejlesztési források 97 százaléka már elérhető, az összeg 49 százalékának erejéig megvannak a felhívások győztesei, a kifizetések aránya pedig 22 százalék. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: jövő hét péntekig elérik a 100 százalékot, azaz a pályázatok kínálata teljessé válik. Ez példátlan a régióban, a környező országokban legfeljebb a felhívások 60-70 százaléka került eddig nyilvánosságra. A tárcavezető nyomatékosította, az állam megelőlegezi az EU-s beruházásokat, amelyeknek a költségeit a teljesítésalapú számlák nyomán utólag egyenlíti ki az Európai Bizottság. Ezt nagyban megkönnyíti, hogy a Brüsszelbe kiküldött számláknak csak a 2-3 százaléka problémás a korábbi 5-8 százalék helyett. Lázár szerint ez is azt mutatja, hogy az uniós testület ma már nem tartja aggályosnak az idehaza végrehajtott projekteket és azok elszámolását. Ezzel minimálisra szorítható a költségvetési kockázat, a már lekötött közel 4500 milliárd forint, azon belül a nyertes pályázóknak kiutalt 2000 milliárd jó eséllyel utólag nem fogja az államkasszát terhelni.

Június 30. lesz a következő mérföldkő a fejlesztéspolitikában, ez az előző, 2007–2013-as időszak pénzügyi zárásának időpontja. A kan­celláriaminiszter felidézte: 2013 nyarán az Európai Bizottság azt jósolta, hazánk a 8200 milliárd forintos keret 25-30 százalékától is eleshet, ehhez képest egy fillérnyi uniós támogatás sem ragadt magyar részről a rendszerben. Ez főként az intézményrendszerben dolgozó 1800 szakembernek köszönhető a politikus szerint, akiket a 2014–2020-as ciklusban is jelentős bónuszokkal ösztönöznek. Idén 12 havi jutalmat kapnak, ha sikerül 2200 milliárd forintot kifizetni, akkor pedig 24 havit, ha a 2700 milliárdos céltervet is elérik. A pályázatértékelői rendszer átalakításáról Lázár elmondta: a korrupció csökkentése és az átláthatóság növelése volt a mozgatórugó. Az új rendszer 3000 értékelővel is lassabb lesz, de nagyobb transzparenciát biztosít, társadalmi célokat szolgál. A miniszter kitért arra, hogy rövidesen publikálják a KPMG tanácsadó cég tanulmányát az EU-s források felhasználásáról, melynek egyik megállapítása, hogy az előző ciklus pénzeinek nagy részét vállalkozásfejlesztés helyett jövedelemkiegészítésre fordították a nyertesek. Ezen a tendencián mindenképp változtatni kell.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke is előadott tegnap, Domokos László szerint jelentős eredmény, hogy a 2007–2013-as ciklus forrásainak teljes összegét sikerült lehívni. Ez azonban nem jöhetett volna létre a 10 százalékos, csaknem 900 milliárd forintos kormányzati túlvállalás nélkül, amit más területekről kellett átcsoportosítani. A strukturális és beruházási alapokból 2014 és 2020 között 25 milliárd eurót kap hazánk, ezt azonban nem túlvállalással, hanem korábbi pályáztatással, jó felhasználással és pénzügyi teljesítéssel kell lehívni. Domokos úgy látja, a közpénzekből megvalósuló nagyberuházásoknál számottevők az integritási kockázatok. Felidézte, hogy a 4-es metróról 2010-ben publikált ÁSZ-jelentés összhangban van az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapításaival. Már a számvevőszék is felhívta a figyelmet az előnytelen szerződéses kötelezettségek vállalására és a közbeszerzési szabálytalanságokra.