BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kiskapu a kínaiaknak Szerbia

A szerb miniszterelnök, Aleksandar Vucic a múlt héten az Európai Bizottság elnökének, valamint a német kancellár, Angela Merkel közbenjárását kérte, miután az európai acélgyártók szövetsége Szerbia ellen is eljárást indított a dömpingáron kínált acéltermékek miatt.

Szerbiában egyetlen – tavaly óta kínai tulajdonban lévő – nagy acélgyártó van, évi termelése 2,2 millió tonna, míg az európai kapacitások 170 millió tonnát tesznek ki. A Hesteel Serbia Iron & Steel vezérigazgatója is hangsúlyozta, hogy csak Szerbiában előállított termékeket adnak el az ország belső piacán és az EU-tagállamoknak. A bizottság vizsgálata is megállapította, hogy a szendrői vasművek kínai tulajdonba kerülését követően nem növelték az EU országaiba irányuló exportot.

A Hesteel 2016 áprilisában vásárolta meg a szendrői vasműveket. Brüsszelben attól tartanak, hogy a távol-keleti ország közvetett szubvenciókat juttat egy EU-tagjelölt országban működő vállalatának, s ezzel tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatja. Az EU acéltermelői is tartanak attól, hogy az olcsó kínai acélipari termékeket a szerbiai vasműveken keresztül próbálják meg az uniós piacon értékesíteni. A kínai multinacionális cég évi termelése mintegy 50 millió tonna acél, éves bevétele 50 milliárd dollár. A világ 30 országában 70 üzemet működtetnek, 120 ezer embernek adnak munkát. A Hesteel által megvásárolt szerbiai gyáróriás éveken át az ország első számú exportőrének számított. A gépiparnak, járműiparnak, építőiparnak gyárt, de termékeit acélszerkezetek, háztartási berendezések és egyéb alkatrészek előállításához is felhasználják. A korábban Sartid néven ismert vasmű amerikai tulajdonban is volt már. A 2008-as világválság után azonban zuhant az acél ára, az amerikai tulajdonos csak veszteséggel tudta működtetni a vállalatot, és végül 2012-ben a szerb állam jelképes

1 dollárért visszavásárolta. A teljes felszámolása is felvetődött, majd a Hesteel 2016-ban 46 millió euróért megvette. A szendrői acélművek a tulajdonosváltás óta folyamatosan termel, szemben az európai gyártókkal, amelyek hosszú ideje agonizálnak. A brüsszeli aggodalmakat is elsősorban az acélipari szakszervezetek folyamatos tiltakozása táplálja. A magas előállítási költségek mellett a zöldadó is jelentősen rontja az EU termelőinek versenyképességét. A szektorban több mint hárommillióan dolgoznak, de 2008 óta mintegy százezren veszítették el állásukat. A kínaiak viszont lassan átveszik a dominanciát: tizenöt évvel ezelőtt a világ vas- és acéltermelésének csupán a 15 százalékát produkálták, mára az arány meghaladja az 50 százalékot.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek