A teljes magyar lakosság, csecsemőtől a nyugdíjasig, az évi összes idejének a 26,3 százalékát töltötte munkával 2010-ben. Az összes idejüknek a 15 százalékát azonban olyan munkával töltötték, amiért nem jár fizetés, úgynevezett láthatatlan munka, míg a bruttó hazai termékbe (GDP) beletartozó termelőmunkára, amiért fizetést is kaptak, csak az összes idejük 11,4 százalékát fordították – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal kiadványából.
Fizetetlen munkának minősül mindaz, amit a lakosok a családtagjaik ellátása során végeznek, vagy ha ellenszolgáltatás nélkül segítenek más háztartásoknak, illetve ha szervezeten keresztül végeznek önkéntes munkát.
A fizetetlen, háztartási és önkéntes munkára fordított idő nagyságrendben hasonló a fizetett munkaidőhöz, mégis láthatatlan marad, amikor az ország gazdasági teljesítményét mérik.
A fizetetlen tevékenységek 95,9 százalékát a lakosok saját háztartásukban végzik, 3,9 százaléknyit más háztartásokban segítenek, 0,2 százalék pedig önkéntes munka. A saját háztartásra fordított munkaidő felét az élelmezésre fordítják, ide tartozik a főzés, mosogatás, a negyede a lakhatáshoz kapcsolódik, például takarítás. Gondoskodással telik a láthatatlan munka 20 százaléka, a legkisebb időhányadot pedig ruházkodásra fordítjuk a célok közül.
A háztartási termelés (lakásszolgáltatás, házilagos építkezés, háztáji mezőgazdasági termelés) bruttó hozzáadott értéke 2010-ben 6836 milliárd forint volt, ami ha beszámítana Magyarország bruttó hazai termékébe, akkor 25 százalékkal magasabb GDP-t eredményezett volna. A nemzeti számlákban elszámolt rész 1417 milliárd forinttal járult hozzá 2010-ben a gazdaság teljesítményéhez, de ez a teljes háztartási termelés kisebb, 17,2 százalékos hányada.
