Februárban tovább csökkent a közfoglalkoztatásban részt vevők száma, a programért felelős Belügyminisztérium adatai szerint a második hónapban az átlagos létszám 117 831 fő volt, ami januárhoz képest 1,2 százalékos, tavaly februárhoz mérten pedig 23,6 százalékos csökkenés. Ennél alacsonyabb adatot utoljára 2014 májusában mértek – igaz, akkor csak egyetlen hónapra –, 113,6 ezer főre esett vissza a közfoglalkoztatottak száma, tartósan azonban a közmunkaprogramok 2013-as felfuttatása óta nem voltak ilyen kevesen a rendszerben.
A BM adatai szerint idén februárban 4953 fő lépett be a közmunkaprogramba, az új belépők kétharmada a hosszabb időtartalmú – akár 12 hónapos – programokba került. A kilépők száma drasztikusan visszaesett, amiből arra lehet következtetni, hogy egyelőre leállhat a létszám csökkenése, és megragadhat a százezer fő feletti szinten, bár az idénymunkák indulásával, a tavaszi hónapokban nem lehet kizárni további csökkenést. A 117,8 ezer közmunkásból 55 ezer dolgozik a hosszú távú programokban, ők azok, akik minden bizonnyal további egy évig bent maradnak a rendszerben – ennek ellenére lenne tere a létszám további csökkenésének. Februárban 5,8 ezer fő lépett ki a közmunkából, ami az előző hónaphoz képest 32 százalékos, az egy évvel korábbi adathoz mérten pedig 84 százalékos csökkenés.
A az ország elmaradottabb keleti megyéiben jellemző: a 117,8 ezer főből 22,9 ezren Borsodban, 21,5 ezren Szabolcsban dolgoztak, a közmunka szempontjából a harmadik legfontosabb megye Hajdú-Bihar volt, ahol 11 ezer főt regisztráltak. A legnagyobb közfoglalkoztatók a szintén a belügy felügyeletében működő vízügyi igazgatóságok voltak, négy igazgatóság területén összesen 3600 fő dolgozott, de a nagy közfoglalkoztatók között találhatjuk a Református Szeretetszolgálatot (1428 fő), a Magyar Közút Zrt.-t (863 fő), de még az Országos Széchényi Könyvtár is 624 főnek adott munkát.
A közmunka leépítése a kormány célja, az egyre súlyosabb munkaerőhiány csökkentésének egyik forrásaként tekint a közmunkásokra, ám a létszámcsökkenést nem annyira a munkaközvetítők, hanem a piac érte el. Az elmúlt években bekövetkezett béremelkedés már az ország keleti régióiban is olyan fizetéseket teremtett, amelyek egy kétkeresős családban havonta százezer forintos jövedelemnövekedést hozhatnak a közmunkához képest. A foglalkoztatók is változnak: mivel a munkaerőhiány miatt kevésbé válogathatnak, ezért egyre bátrabban fordulnak olyan munkavállalókhoz, akik még soha, vagy akár év(tized)ek óta nem voltak aktívak a munkaerőpiacon.
A politikai céllal függhet össze, hogy a kormány hosszú ideje nem emelte a közfoglalkoztatottak juttatásait: ma egy közmunkás, akit szakképesítés nélkül alkalmaznak, havi bruttó 81 530 (nettó 54 ezer) forintot kereshet, míg a csúcsot a szakképesítéssel rendelkező munkavezetők bére jelenti – ők havi bruttó 117,2 ezer forintot kereshetnek. Az idei költségvetésben a kormány eredetileg 180 milliárd forintot szánt a közmunkára, az éves átlagos létszámot pedig 150 ezer főre lőtték be – ám ennél lényegesen kevesebbet fognak idén erre a célra költeni. A Magyar Államkincstár adatai szerint az első két hónapban 11,6 milliárdot fordítottak a Start munkaprogramra, vagyis havi hatmilliárd forintot sem használtak fel, így az éves kiadás akár bőven 80 milliárd forint alatt maradhat, ami csak ezen a soron százmilliárdos megtakarítást hozhat a büdzsének.
