Már Dél-Korea a legnagyobb beruházó

Az idén öt dél-koreai cég beruházása kezdődött meg vagy készült el, összesen mintegy 409 milliárd forint értékben, ezzel a legtöbb működő tőkét hozták Magyarországra a távol-keleti vállalatok (néhány milliárd forinttal megelőzve Németországot is), és várhatóan 2872 munkahelyet teremtenek. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője lapunknak azt mondta, hogy a dél-koreai befektetőknek vonzó az alacsony vállalatiadó-kulcs, és a képzett munkaerő is támogatja a működő tőke (FDI) beáramlását. A régióra jellemző a szakképzett munkaerő hiánya, ám hazánkban a duális oktatás enyhíthet ezen. A szakértő hozzáfűzte: kiemelkedő a beruházási döntéskor a megfelelő infrastruktúra, illetve a piacok közelsége, ebből a szempontból pedig jól áll Magyarország a régióban. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy egy-egy nagyobb beruházás mély nyomot hagy a statisztikákon, így történt ez a dél-koreai gyárak esetében is. A Századvég szakembere hozzátette: hosszú távon a két ország közötti kapcsolat erősödhet, de ezt csak évek múltán láthatjuk biztosan.

Az idei beruházások egytől egyig akkumulátorhoz köthetők, a két kiemelkedő értékű fejlesztés, az SK Innovation 239 és a Samsung 140 milliárd forintos gyárépítése egyaránt az autóipari áramtárolás igényeit elégíti ki, és az Inzi Controls is hasonló területen tevékenykedik. A Bumchun Precision csatlakozókat gyárt majd akkumulátorokhoz, míg a SungEl Hightech akkumulátor-újrahasznosító üzemét már át is adták. Suppan Gergely hangsúlyozta: nemcsak idén, korábban is jellemző volt, hogy a dél-koreai befektetők elsősorban a járműgyártás területén fejlesztenek. Az autóiparban jelent meg korábban a Hankook, a Woory Industries és a Lotte is.

Önmagában egy robot behozatala és magyarországi működtetése csak kis segítség hazánk robotizáltsági szintjének feljebb tornászásában – magyarázta a Századvég szakértője. Érdemi hatása akkor lehet a gazdaságra, ha a robotok tervezésével, karbantartásával is magyar cégeket bíznak meg a gyárak. Regős Gábor kifejtette: ha fejlett technológiát alkalmazó cégek jönnek Magyarországra, az önmagában is előremutató, ugyanakkor a fejlettségi szintünk növeléséhez a robotok hazai gyártására lenne szükség. A Nemzetközi Robotikai Szövetség, az IFR adatai szerint Dél-Korea volt tavaly a világ második legrobotizáltabb országa, az iparban 10 ezer munkavállalóra 774 robot jutott – ennél több automatizált gépet csak Szingapúrban működtettek, szám szerint 831-et. Magyarország robotizáltsági szintje ettől jelentősen elmarad, a legutóbbi, 2016-os adat szerint 57 automatizált gép jutott 10 ezer ipari dolgozóra, vagyis a távol-keleti országból érkező beruházás érdemi lökést adhat a magyar robotizáltságnak.