Egy év alatt forintban számolva már több mint 50 százalékkal emelkedett az élő sertés ára. Ez nagyrészt az uniós piaci folyamatok leképezése, hiszen euróban több mint 40 százalékkal nőtt az európai átlagár, és a forint gyengülése is kivette a részét az emelkedésből – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke. Ez közvetlenül hat a magyar árakra, hiszen azok legtöbb esetben az európai, azon belül is a német árakhoz vannak kötve, az elszámolás pedig forintban történik.
Az alapanyag árának emelkedése rendkívül érzékenyen érinti a húsipari cégeket, hiszen a tőkehúsok esetében megközelítőleg az önköltség kétharmadát, a készítményeknél pedig átlagosan legalább 50 százalékát teszi ki az élő sertés ára. Ezenfelül az elmúlt évben egyenként 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek a bér- és energiaköltségek. Éder Tamás idén is bérnövekedésekkel számol, az energiaköltségek további változása ugyanakkor a koronavírus miatt egyelőre bizonytalan. Az élő sertés árában az elmúlt hetek is emelkedést hoztak az uniós piacon. A Hússzövetség elnöke szerint egyelőre úgy tűnik, hogy az élő sertés éven belüli árának alakulása követi az unióban sokéves átlagban kialakult normát: vagyis az év elejei alacsonyabb árak után február–márciusban elkezd emelkedni, és ez hagyományosan kitart az év közepéig. Csakhogy az idén mindez egy sokkal magasabb szintről történik.
Ezek alapján a húspiacon a közeljövőben nem számíthatunk árcsökkenésre, csak extrém piaci szituáció esetén. Ilyen lehet, ha például a kínaiak nem tudják átvenni az Európából érkező húst, mert a szállítmányok nem indulnak el. Így időszakosan csökkenhet az árnyomás, amelyet éppen az táplált, hogy az Európai Unióból Kínába közel 80 százalékkal megnőtt az az ott pusztító afrikai sertéspestis (ASP) miatt kialakult hiány következtében. A húsoknál és a készítményeknél egyaránt érezhetővé vált az elmúlt fél évben a fogyasztói árak emelkedése. „A gyártók részben sikeres tárgyalásokat folytattak a kiskereskedőkkel, az utóbbiak pedig elkezdték a fogyasztói árakba építeni a megnövekedett önköltségeket” – magyarázta Éder Tamás. A januári adatok ugyanakkor azt mutatták, hogy egy év alatt a tőkehúsrészek fogyasztói ára 20-30 százalék között, míg a húskészítmények átlagosan 20 százaléknál alacsonyabb mértékben emelkedtek. Ez pedig jól jelzi, hogy az alapanyag és a másik két költségtényező növekedése nem épült be teljesen a fogyasztói árakba, ezért további áremelkedésekre lehet számítani.
A drágulásra reagáltak a fogyasztók is: a forgalomcsökkenés a húsoknál és a húskészítményeknél körülbelül 10-15 százalékos az előző év hasonló időszakához viszonyítva – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója. Ennél pontosabb adata a Hússzövetségnek sincs. Éder Tamás szerint félő, hogy a növekvő árak miatt húsvétkor többen adnak majd a minőségben engedményt, mint egy éve. Az elmúlt években ugyanis jól látható trend volt, hogy a gyengébb minőségű gyorspácolt sonkák és húsvéti készítmények piaci részesedése folyamatosan csökkent, most viszont attól lehet tartani, hogy ez a folyamat megáll. Bár az élő sertés ára az egekben – most már a kilónkénti 550 forint környékén – jár, és a hizlalás most jól jövedelmez, az állatállomány mégis csökken: az elmúlt évben 8 százalékkal, 2,63 millióra. Ebben Éder Tamás szerint a hazai sertésállomány reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó fertőzöttségének megszüntetését célzó PRRS-mentesítés végrehajtásának is nagy szerepe van. Ugyanakkor annak is, hogy ahol az ASP-gyanú miatt kényszervágások voltak, ott kétszer is meggondolják, hogy ebben a kockázatos környezetben telepítsenek-e állatot. Aggodalomra az adhat okot, hogy az ASP-t terjesztő vaddisznók gyérítése – a Hússzövetség szerint – nem zajlik olyan ütemben, mint ami a kór terjedésének megállításához kellene.
Az elmúlt években a gyengébb minőségű gyorspácolt sonkák és húsvéti készítmények piaci részesedése folyamatosan csökkent, most viszont félő, hogy ez a folyamat megáll
