Felsorakozhatnak a rajtvonalhoz a cégek
A 2021–2027-es uniós költségvetés elfogadása magyar szempontból bizakodásra adhat okot, hiszen a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok már fél-egy éven belül profitálhatnak az új ciklus pályázati forrásaiból – mondta a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója, aki a Magyarok a Piacon Klub elnöke is egyben. Kifejtette, hogy jövő januárban, már az új hétéves időszak operatív programjainak elfogadása előtt jöhetnek az első felhívások, méghozzá feltételesen visszatérítendő támogatás formájában, akár konstrukciónként 50-100 milliárd forintos kerettel.
A szakember szerint ennek a fajta támogatási formának – amikor a felvett kölcsön bizonyos feltételek teljesülése mellett alakulhat át támogatássá – az adja a létjogosultságát, hogy a 2014–2020-as ciklus hajrájában pilotprogramként már megismerte a piac, kedvező is volt a fogadtatása a reálgazdaságban.
A jövő év tavaszára, nyarára számos további projektjavaslatot fogadhatnak el Essősy Zsombor szerint, akár a teljes hétéves keret 25-30 százalékára is kötelezettséget lehetne vállalni. Ha tízmilliárd euró kerül közvetlenül a gazdaságba, átlagosan 50 százalékos támogatási intenzitással számolva húszmilliárd eurónyi beruházásba vághat bele már jövőre a versenyszféra.
Az új ciklus keretszámai kapcsán a MAPI-vezér arra hívta fel a figyelmet, hogy a kohéziós és strukturális alapok terén az előző ciklushoz képest 23,6 milliárd euróról 20,1 milliárdra csökkent az uniós támogatás. De mivel a nemzeti önrész 15-ről 30 százalékra ugrott, összességében minimális a csökkenés: az előző időszak 27,9 milliárd eurója után összesen 27,5 milliárd euróval lehet kalkulálni. Emellett jelzésértékű, hogy a közvetlenül Brüsszelből pályázható pénz mennyisége bő háromszorosára, 1,44 milliárd euróról 4,9 milliárdra ugrott. Az utóbbi összeg a helyreállítási alapból származó hatmilliárd euró támogatással és kilencmilliárdos hitellel kiegészülve a szakember szerint lehetővé teszi, hogy akár teljesen elkülönítsék a közcélú beruházásokat a versenyszférának szánt forrásoktól.
Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak írt levélben számolt be arról, hogy az uniós mentőcsomagból és költségvetésből 40,7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz juthat Magyarország, továbbá tízmilliárd
euró hitelt vehet fel. Mivel az önrész eközben 11 milliárd euró lesz, a befizetések és az elnyerhető források egyenlege hozzávetőleg 30 milliárd euró hét év alatt, azaz Magyarország a nemzeti jövedelme százalékában kifejezve évente átlagosan 2,8 százaléknak megfelelő többletforrást vonhat be.
A kormányfő rámutatott, hogy ez a hatodik legmagasabb összeg, és Litvánia kivételével kizárólag olyan országok előznek meg bennünket, amelyeknek a nemzeti jövedelme a magyar alatt van.
Lázban tart a Ginop
A 2014–2020-as ciklus zárásához közeledve a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) meghirdetett, a kkv-k technológiai megújítását szolgáló Ginop-1.2.8 pályázat tartja lázban a cégeket, illetve a Versenyképes Közép-Magyarországért operatív programban (Vekop) elérhető budapesti és Pest megyei vállalkozásoknak szóló tükörpályázat (Vekop-1.2.6). A Ginop-1.2.8-ban 3849-en pályáztak együttesen 90,74 milliárd forintra, közülük 457 piaci szereplőnek már odaítéltek 12,56 milliárd forintot. Eközben a Vekop-1.2.6-ban 1578-an jelentkeztek be 36,97 milliárd forintra, és eddig 234-en kaptak zöld utat 6,48 milliárd értékben.
