Kivárásra játszhatnak a hitelminősítők

Meglepő lenne, ha rosszabb besorolást adna a Fitch Ratings (Fitch) és a Standard & Poor’s (S&P) Magyarországnak a pénteki rendszeres felülvizsgálaton, de az osztályzat javítása sem valószínű – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hasonló véleményen van a várható besorolásokat ille­tően, és arra számít, hogy részletes elemzést sem adnak ki a hitelminősítők, hanem kivárják, mekkora hatása lesz a gazdaságra a koronavírus-járványnak. Ennek ismeretében hozhatnak érdemi döntést, ugyanis az államháztartásról és az adósságrátáról szóló előrejelzések rendkívül nagy eltérést mutatnak.

A Fitch és az S&P pénteken tartja az idei második, rendszeres adósbesorolás-felülvizsgálatát – a többi mellett – Magyarországról. Mindkét hitelminősítőnél BBB besorolása van az államkötvényeknek stabil kilátásokkal. Az S&P egyébként februárban pozitívra javította a kilátásokat, ami két éven belüli felminősítést jelzett, a koronavírus miatt azonban április végén soron kívül stabilra változtatta a várakozást. A Fitch múlt héten kiadott értékelése szerint a koronavírus elleni uniós mentőcsomag középtávon támogathatja a gazdasági talpra állást, különösen a szegényebb déli és keleti országokban. A dokumentum név szerint nem említi ugyan Magyarországot (egyébként egy országot sem emel ki), de a hazánkról szóló elemzésekben már feltűnik ez a kategória. A harmadik nagy intézetnél, a Moody’snál eggyel rosszabb osztályzata van a magyar államadósságnak, stabil kilátások mellett.

A devizaalapú eladósodás nem jelent problémát, ugyanis az előző válság idején jegyzett 50 százalék feletti devizaarány mostanra 20 százalék alá süllyedt, így van mozgástere az Államadósság Kezelő Központnak – mutatott rá Suppan Gergely. Ha az olasz adósságot nem minősítik le, nem valószínű, hogy hozzányúlnak a fundamentálisan erősebb magyar adóssághoz. A magyar gazdaság teljesítményéből kiindulva magasabb osztályzatot kellett volna adni a kötvényeknek, a tavaly év végi helyzet alapján legalább két lépéssel kedvezőbb, A-val kezdődő besorolást érdemelt volna az államadósság. A Takarékbank vezető elemzője hozzáfűzte: legalább két évig nem várható felminősítés sem, ugyanis az államadósságnak ismét csökkenő pályára kell állnia a kedvező döntéshez. Tardos Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába lesz idén jóval nagyobb a deficit a tervezettnél, ami a bruttó hazai termék (GDP) arányában az adósságot számottevően felfelé nyomja, nemzetközi összehasonlításban – a jelenlegi ismereteink szerint – a magyar gazdaság aránylag jobban megúszta a válságot, mint a régió többi országa. Lehetséges, hogy a kiadott értékelések rávilágítanak a hiányosságokra, de a hazai eszközrendszer összességében jól vizsgázott. A kormány nem szereti a magas hiányt, ezért nem valószínű, hogy szétesne az eddigi fegyelmezett gazdálkodás. Az OTP Bank vezető elemzője azt is aláhúzta, hogy a piaci várakozások szerint idén 5,2 százalék lehet a deficit, és 73,9 százalék az adósságráta, ehhez képest az OTP előrejelzése valamivel optimistább: 4,8 százalékos hiánnyal és 72,1 százalékos GDP-arányos államadóssággal számol.