Meglepő ütemben nőtt a júliusi infláció
A magas maginflációs mutatók miatt a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) eddig is szigorítania kellett volna, azonban a gazdasági visszaesés rendkívüli monetáris intézkedéseket követel – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A jegybanknak középtávon kell biztosítania az inflációs cél elérését, viszont ha most nem reagál az inflációs folyamatokra, azzal azt kockáztatja, hogy azok beépülnek a várakozásokba, befolyásolva az árazási döntéseket. A szakértő nem számít az alapkamat módosítására semmilyen irányba: a kamatemelés rombolná az MNB hitelességét, a kommunikáció azonban átalakulhat, és a nem konvencionális eszközökkel is szigoríthat a jegybank. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi jelentéséből kiderült: a vártnál gyorsabb ütemben, 3,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak júliusban az előző évhez képest. A Világgazdaság elemzői konszenzusa 3,2 százalékos inflációt jelzett, az előző havi adat 2,9 százalék volt. A maginfláció szintén nagyot emelkedett, az előző havi 4 százalékról 4,5 százalékra nőtt. Az MNB által publikált adószűrt mutató az előző havi 3,5 százalékról 4,1 százalékra ugrott. A jegybank kommentárja szerint a lakosság inflációs várakozásai júliusban lényegében nem változtak júniushoz képest.
Az elmúlt két hónap kamatvágása közvetlenül nem befolyásolta az inflációt, mivel ez jellemzően nem azonnali hatású, viszont a forint gyengülése közvetetten emelhetett a fogyasztói árakon – magyarázta Molnár Dániel. Az infláció az év végéig 3,3 százalékra mérséklődhet, a fogyasztói árindex átlagosan 3,2 százalék, a maginfláció 4,3 százalék lehet 2020-ban. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője rávilágított: a koronavírus dezinflációs hatása nem látható a KSH adatain. A maginfláció emelkedése jól tükrözte, hogy nemcsak egyszeri hatások állnak a gyors drágulási ütem mögött, a következő hónapokban nem várható további gyorsulás, az idén 3,1 százalék felett alakulhat az átlagos fogyasztói árindex. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az infláció 4 százalék közelében maradhat a következő hónapokban az üzemanyagárak emelkedése miatt, majd az év végére 3,5 százalékra csökkenhet, a 2020-as átlag 3,6 százalék lehet. A sertéshúsárak jövőre kikerülnek a bázisból, ami visszafoghatja a drágulást, a gyengébb forint ellenben erősítheti az inflációs folyamatokat.
Az idén 3,3, jövőre 2,8 százalékos pénzromlással számolhatunk – húzta alá Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A júliusi megugrás várhatóan átmeneti lesz, az infláció a szezonális és az egyedi hatások kifutása után mérséklődhet, a piaci szolgáltatások további áremelkedése azonban magasan tarthatja az árindexet. A friss adattal kapcsolatban a szakember elmondta: az üzemanyagárak alakulása az inflációs gyorsulás felét magyarázza, míg a szolgáltatások 0,2 százalékponttal emelték az árindexet. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője rámutatott: a ruházati és tartós fogyasztási cikkeknél a kereskedők áthárították a vevőkre a gyengébb forintárfolyam hatását és az emelkedő kiadásaikat. Kérdéses, hogy a kereslet meddig tart lépést az áremelésekkel, a munkanélküliség fokozódása lassíthatja a drágulás ütemét. A szakember felhívta a figyelmet, hogy mind a júliusi, mind az első hét havi maginfláció többéves csúcsot döntött, ami az árnyomás fokozódását jelzi.
