Egyre kisebbek a jövedelmi különbségek
A magyar vagyoni és jövedelemalapú egyenlőtlenségi mutatók, valamint a szegénységi arányok egyaránt javultak az elmúlt évtizedben, a gazdasági növekedés hatásai a társadalom minden rétegében érezhetők voltak – ez derült ki a Világbank, az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által vezetett nyilvános adatokból. A munkajövedelem növekedési üteme 2010 és 2019 között a szegényebb társadalmi csoportoknál erőteljesebb volt, mint a felső ötödben. Bár a hazai minimálbérek szintje még mindig elmarad az azonos fejlettségű országokétól, az elmúlt tíz évben lezajlott emelések hatására csökkent a hátrányunk. A kötelező legalacsonyabb munkabér reálértéken vett növekedése az elmúlt években átlagosan 6 százalékos volt, ami felülmúlta a régiós versenytársak bérfelzárkózását.
A KSH legutóbbi felmérése szerint az éves bruttó munkaviszonyból származó, egy főre jutó jövedelem 2019-ben 1 millió 319 ezer forint volt, ami 10,8 százalékkal magasabb, mint az előző évben, és több mint kétszerese a 2010-es szintnek. A jövedelmi különbségek csökkenésére utal, hogy míg az alsó ötöd esetében több mint kétszer nagyobb volt az egy főre jutó bruttó munkajövedelem tavalyelőtt, addig a legmagasabb felső ötödben ez 80 százalékkal volt magasabb 2010-hez képest. Az anyagi helyzet javulását mutatja, hogy a családok többet költöttek pihenésre és kultúrára, miközben csökkent a lakásfenntartásra és a nem alapvető tételekre fordított kiadások aránya. Érdemes kiemelni, hogy más statisztikák számos olyan tényezőt nem vesznek figyelembe, amelyek a jövedelmi helyzetet érdemben befolyásolják. A munkabéreken kívül ugyanis fontos szerepe van azoknak a szociális juttatásoknak, amelyek – a KSH megállapítása szerint – az egy főre eső összes jövedelem majdnem negyedét adják.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata hatalmasat csökkent a konjunktúra éveiben: 2019-ben a teljes népesség 18,9 százalékát, 1,8 millió embert érintett, míg 2013-ban még a lakosság 35 százalékát, azaz több mint 3 millió főt veszélyeztetett. Szintén a társadalmi egyenlőtlenségekről ad képet az uniós statisztikai hivatal által vezetett szegénységi ráta, amely hazánk esetében az ötödik legalacsonyabb értéket mutatta 2019-ben.
A tagállamok közül a legkisebb értékkel, 10,6 százalékkal, Csehország rendelkezett, Finnországban 11,6, Szlovákiában 11,9, Szlovéniában 12, Magyarországon 12,3 százalék volt, ami sokkal jobb, mint az EU 16,8 százalékos átlaga.
A Világbank és az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenség. A vagyoni egyenlőtlenség (Gini) értéke mindenhol emelkedett az elmúlt évtizedben, hazánkban csak kisebb mértékben, és elmaradt az unió tagállamaiban regisztrált növekedéstől. A legnagyobb vagyoni egyenlőtlenség a legfejlettebb országokban, köztük Hollandiában tapasztalható, 90,2 százalékkal. A visegrádi régióban ennél jóval kedvezőbb a helyzet: Csehországban 72,5, Lengyelországban 67,7, Magyarországon 66,3 százalékos, míg Szlovákiában 49,8 százalékos volt a mutató. A jövedelmi különbségek tekintetében szintén kedvező kép bontakozik ki, Magyarország 28 százalékos mutatója az uniós átlag alatt volt 2019-ben.
