A JP Morgan elemzői szerint túlvett a magyar kötvénypiac, és erről a szintről további hozamemelkedés valószínűsíthető. A magyar jegybank a cég stratégája szerint akár fel is függesztheti eszközvásárlási programját, az megugrása miatt. Saad Siddiqui hasonló folyamatokat lát Lengyelországban is. Azt mondta, ha a jegybankok nem fogják vissza magukat, az az infláció elszállásához vezethet, viszont ha a nemzeti banki politika normalizálódik, akkor korrekció várható a közép-európai országok kötvénypiacain.
Valóban lehet számítani a hozamok emelkedésére, és egyfajta túlvettség jellemzi a kötvénypiacot
– foglalta össze a Világgazdaságnak az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
Nyeste Orsolya szerint azonban a túlvett állapot a jegybanki eszközvásárlásoknak köszönhető. Úgy véli, borítékolni lehet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenléte nélkül a hozamok magasabbak lennének. Ugyanakkor nem lehet elvonatkoztatni a globális folyamatoktól, és Nyeste Orsolya nem ért egyet a JP Morgan stratégája által felsorolt okokkal.
Szerinte ugyanis a német hozamemelkedés lehet a fő motorja a magyar hozamok erősödésének is. Alapvetően a magyar jegybank aktivitása az Európai Központi Banktól (EKB) függ a meglátása szerint.
Ebből tehát az következik, hogy az MNB csak akkor fogja csökkenteni kötvényvásárlásait, ha ilyen irányú lépéseket lát az EKB-nál is. Az eurojegybank azonban egyelőre folytatja kötvényvásárlási programját, amit Nyeste Orsolya szerint kényelmesen meg is tehet. Van ugyanis tere, hiszen
messze nem használta ki a saját maga által meghatározott havi 1850 milliárd eurós keretösszegét, ugyanis havonta nagyjából 1000 milliárd körüli összegben vásárol.
Az Erste Bank makroelemzője szerint idehaza leghamarabb augusztustól jöhet némi lassítás, havi 70 milliárd forintos szintre, amit tovább vághat az MNB a jövő év elejétől havi 60 milliárd forintra. Azonban nehéz megmondani, hogy a gazdaságok nyitása mennyire lódítja meg az inflációt, egyelőre az látszik, hogy a jegybank számára irányadó, adószűrt maginfláció csaknem egy éve csökken.
Nyeste Orsolya szerint az infláció alakulása mellett a spread-ek lehetnek a meghatározók az MNB döntéseinél.
Most, stabilan 300 bázispont a magyar 10 éves államkötvény hozamfelára a német bundhoz képest, ami tartósan megfelelhet a jegybanknak is.
Tény azonban, hogy a 10 éves német állampapír hozamát nem májusra, hanem az év végére várták mínusz 10 bázispontra, a vártnál gyorsabb emelkedésből pedig további emelkedő trendre lehet következtetni. A 2,9 százalék körüli magyar 10 éves állampapírhozam-szint pedig megfelelő a jegybanknak Nyeste szerint. Középtávon további emelkedés valószínűsíthető, egészen 3 százalék fölé, de akár a 4 százalék környékét is tesztelheti az év végén a hozamszint. Külföldi beavatkozástól a szakértő véleménye szerint nem kell tartani, a magyar piacot az MNB uralja, shortpozíciók csak elenyésző mértékben lehetnek jelen.
Emellett a forint sorsa is bizonytalan, de a dollár vélhető erősödése erodálhatja a magyar devizát, pedig számtalan folyamat, például a külkereskedelmi mérleg jelentős többlete is lendületet adhatna a forintnak. Úgy tűnik, hogy a vezető iránymutatások az EKB-tól érkezhetnek, leghamarabb júniusban
– hangsúlyozta Nyeste Orsolya.
Közben hozamemelkedés mellett értékesített 12 hónapos diszkont kincstárjegyet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a tegnapi aukcióján.
Az ÁKK 20 milliárd forintért hirdetett meg jegyzésre diszkont kincstárjegyet, amit az elsődleges forgalmazók 400 millió forinttal jegyeztek túl.
A kibocsátó végül csak 10 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el. Az aukciós átlaghozam 0,69 százalék volt, 4 bázisponttal magasabb az előző aukción kialakult átlaghozamnál, és 9 bázisponttal magasabb a szerdai másodpiaci referenciahozamnál.
