Az építőipari termelés volumene 18,7 százalékkal volt magasabb idén májusban, mint egy évvel korábban, tehát a járvány okozta sokkot szinte teljesen ledolgozta, és van esély arra, hogy az év végére az ágazat elérje a 2019-es kibocsátási szintet – mondta Gyutai Csaba kormánybiztos a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Építésgazdasági Kollégiumának soron következő kibővített ülésén, amelyen a kormány építésgazdaságra vonatkozó intézkedési csomagjáról adott tájékoztatást.  Hozzátette,

az épületek építése 38,6 százalékkal nőtt 2020 májusához képest, az egyéb építmények – állami beruházások, gyárak, hidak, minden, ami nem lakóingatlan – esetében azonban 0,8 százalékos a csökkenés.

A közbeszerzési eljárások száma az idei első félévben 1592 darab volt és 955 milliárd forint értéket képviselt szemben a tavalyi első félév 1403 darabbal és 756,6 milliárd forinttal szemben.

Mivel az ágazat az ország GDP-jének a 10-11 százalékát teszi ki, így nemzetgazdasági fontossága az autóiparhoz mérhető, és indokolt, hogy a gazdaság újraindítása érdekében intézkedéseket fogalmazzon meg a kormány

– emelte ki Gyutai Csaba.

Fotó: Oláh Tibor / MTI

Az egyik ilyen lépés az volt, hogy a stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kiviteléhez regisztráció szükséges.

Ez azt hivatott szolgálni, hogy az olyan stratégiai nyersanyagok esetében, mint például a kavics, a homok, az alumínium, vagy a réz, előbb a magyar vállalkozások igényeit elégítsék ki a hazai kitermelők, és csak utána vigyék külföldre a termékeket.

A kormánybiztos elmondása szerint ezen a ponton nem exportkorlátozásról van szó, hanem regisztrációról. Hozzátette, a stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekre piaci igény is volt, tisztul a piac, látja a NAV az anyagok mozgását, és ez megkíméli a piaci szereplőket attól, hogy tisztázatlan származású, nem megfelelő minőségű anyagokkal kelljen dolgozniuk. Anyagkereskedelem terén egyébként megszaporodtak a fogyasztóvédelmi ügyek. Gyutai Csaba elmondása szerint a kivitelre szánt alapanyagok esetében, ha úgy nyilatkozik a szállító, hogy nem építőipari felhasználásra szánják, akkor megkapja az engedélyt, tehát más ágazatokat, mint például a gépipart, az autóipart nem érinti a korlátozás. Összesen 92 termékkel bővült az EKÁER bejelentésköteles termékek köre, ezek kül- és belföldi mozgását figyeli majd a NAV, biztos statisztikai adatokat szerez a termékekről, és azok árainak alakulásáról is.

A kormánybiztos elmondása szerint van olyan nyersanyagok, amelyek drágulása világpiaci folyamatokra vezethető vissza, vannak azonban olyanok is, amelyeket semmi sem indokolja. Példaként említette, hogy

tavaly egy tonna kavics ezer forintba került, idén azonban van, ahol már ötezer forintot is elkérnek egy tonnáért, holott ez a drágulás nem indokolt, a kavics azonban olyan alapvető kulcstermék az építőipar számára, amely jelentősen befolyásolja az épület végső árát.

Ennek a drágulásnak a megfékezése érdekében vezette be kormány a kiegészítő bányajáradékot, amely azt jelenti, hogy a kormány által meghatározott ár és az eladott ár különbözetének a 90 százalékát be kell fizetnie a költségvetésbe a bányavállalkozóknak. A kavicskibocsátás 85 százalékát egyébként három vállalkozás adja, a kormánybiztos szerint ezen a terület kívánt lenne több szereplő jelenléte. Többek között ezt a célt szolgálja az is, hogy a bányászati, vagy kitermelési joggal rendelkező vállalkozásoknak egy éven belül meg kell indítaniuk a kitermelést, különben elvész a jogosultságuk. A fent említett intézkedések egyelőre szeptember 30-ig vannak érvényben.

Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs nkft. elindított a honlapján egy regisztrációs felületet, amelyen keresztül jelezhetik az ágazat szereplői, hogy milyen termékek esetében tapasztalnak hiányt. Az eddigi regisztrációk alapján

egyértelműen fa- és fűrészáruból, szálas szigetelőanyagból és acélból van a legnagyobb hiány.

A regisztrálás célja, hogy a kormányzat képet kapjon arról, mely termékkörökben van anomália, és a külügyminisztérium segítségével próbálják beszerezni azokat az anyagokat, amelyek hiányoznak a magyar kivitelezővilágból.