Abban az esetben lenne idén a várakozásoknál is kisebb az államadósság, ha ütemesen érkeznének a költségvetésbe az uniós támogatások, és nem kellene ezeket a befektetéseket hazai forrásból megvalósítani

– mondta a VG-nek Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Ha nem kapjuk meg ezeket a forrásokat – tette hozzá –, a büdzsének meg kell előlegeznie, ami növelni fogja az államadósságot, így pedig jelentős egyensúlyjavulásra sem lehet számítani. 

A számvevőszék korábbi vezetője jelezte, hogy a vita nem a teljes uniós ciklus, hanem csak az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásai körül van, amelynek a teljes kerete 2500 milliárd forint, ebből 2021-re 350 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben. Ezt az összeget várhatóan állampapír-vásárlásból kell megfinanszíroznia a kormánynak, ami vissza fog hatni az államadósságra is – mondta Kovács Árpád. Leszögezte, hogy az államadósság-szabály betartják, de összességében az adósság néhány tizedponttal nagyobb lehet, mint amit a kormány eredetileg tervezett.

Fotó: Krizsán Csaba

Nemcsak a második negyedéves GDP-adatok, hanem az államadósság-csökkenés is kellemes meglepetést okozott az elemzőknek, miután a magyar gazdaság rekordnövekedést produkált,

amely a bruttó hazai termék arányában mért adósságot is lejjebb húzta, és egészen 77,6 százalékig süllyedt a tavaly év végi 80,4 százalék után. A kormány előzetesen mindössze 0,6 százalékos mérséklődéssel számolt az idei évre. Noha a javuló gazdasági eredmények függvényében a kabinetnek akár nagyobb léptékű hiány- és adósságcsökkentésre is lehetősége lenne, továbbra is fiskális élénkítésre helyezi a hangsúlyt. Ezzel Magyarország nincs egyedül, az idei 7,5 százalékos hiány egyáltalán nem kiugró, a szomszédos országok szintén hasonló hiánypályával számolnak. Eközben egyre több jel utal arra, hogy az Európai Unió nem tér vissza a korábbi, kifejezetten merev költségvetési és adósságszabályokhoz. Legutóbb Paolo Gentiloni, az unió gazdasági biztosa beszélt arról, hogy az EU-nak meg kell fontolnia, a jövőben érdemes-e az alacsony deficit, alacsony adósság, alacsony növekedés hármas keretrendszerét előtérbe helyeznie. 

Ráadásul nem lehet elhanyagolni a zöldátálláshoz szükséges beruházásokat, amelyek óriási kiadásokkal járnak.

Mindez együttesen hozzájárulhatott ahhoz, hogy a magyar kormány láthatóan jóval lazább fiskális politikát követ, mint azt az elmúlt tíz évben megszokhattuk, és úgy tűnik, hogy nem ragaszkodik az adósság gyors lefaragásához sem.

A KT elnöke is azt emelte ki, hogy a beruházásokat nem lehet leállítani, mivel az újraindítás méregdrága. 

A gazdasági növekedésből fakadóan Magyarország megteheti azt, hogy ezeket a forrásokat megelőlegezze. De ez pénzbe kerül

– mutatott rá Kovács Árpád, hozzátéve, hogy ezzel együtt is jó jel, hogy ha átmenetileg is, de csökkent az adósság, ami a finanszírozás szempontjából sem másodlagos. 

Mérséklődött a hiánynövekedés júliusban

Júliusban 99,2 milliárd forint volt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszerének hiánya az előző havi 392,0 milliárd forint után. Ezzel az idei első hét hónapban 1803,7 milliárd forint deficit alakult ki, ami az egész évre tervezett 2287,7 milliárd forint 78,8 százaléka – közölte részletes tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium. Július végéig a bevételek 1372 milliárd forinttal, 11 százalékkal voltak magasabbak, a kiadások 1010,7 milliárd forinttal, 6,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának összegét.