A négy pontban javaslatokat fogalmazott meg a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az operatív törzsnek, hogy a koronavírus-járvány negyedik hulláma ne okozzon tömeges megbetegedést. Kiemelték, a világban drámaian terjed a SARS-CoV-2 vírus erősen fertőző delta variánsa, a fertőzöttek száma több szomszédos országban is meredeken emelkedik. A negyedik hullám Magyarországon is elindult. Bár egyelőre nincs tömeges terjedés, megbetegedés, de az indikátor értékű számok – ideértve a szennyvíz adatokat is – fenyegetően emelkednek.
A MOK az eredményes védekezés, megelőzés érdekében javasolja, hogy új eszközök bevezetésével kell növelni az átoltottságot. Nagy forgalmú helyeken (rendezvények, bevásárlóközpontok, pályaudvarok stb.) oltópontok felállítása szükséges, ahol regisztráció nélkül igénybe vehetők lennének a vakcinák. Vidéken pedig a településekkel egyeztetett menetrend alapján, szintén regisztráció nélkül igénybe vehető oltóbuszok indítását sürgetik.
A kistelepüléseken az oltást felvevőket érdemes megjutalmazni egy kis ajándékkal, a szociálisan elmaradott területeken sok embernek számít akár pár ezer forintos vásárlási utalvány, esetleg élelmiszercsomag is. Utóbbi területeken az egydózisú Janssen vakcina használatát javasolják.
Egyes célcsoportok számára pedig a kötelező oltás bevezetését is szorgalmazza a MOK.
További javaslatok között szerepel a védettségi igazolvány kiterjedt használata. Étterembe, cukrászdába, kocsmába, moziba, színházba, sporteseményre, 50 főnél nagyobb szervezett rendezvényre csak oltási bizonyítvány, vagy friss, negatív PCR vagy antigén gyorsteszt birtokában lehessen menni.
A nagy, központilag szervezett tömegrendezvényeken, mint az Eucharisztikus Kongresszus és a vadászati világkiállítás, a maszk használatát ismét kötelezővé kellene tenni. Javasolják a boltokban, bevásárlóközpontokban, zárt közterületeken a korábbi létszámkorlát és kötelező maszkviselés újbóli bevezetését. Valamint a nem sürgősségi egészségügyi szolgáltatások térítéses PCR-teszthez kötésének eltörlését, ugyanis a kötelező PCR-teszt a rosszabb anyagi helyzetben lévőket visszatartja az ellátás igénybevételétől – írja a kamara. A betegek ezért gyakran csak később, rosszabb egészségügyi állapotban kerülnek orvoshoz, jó eséllyel az addigra már a járvány által is újra nyomás alá helyezett sürgősségi ellátást terhelve.
