BUX 51,958.75
+1.61%
BUMIX 4,194.84
+0.64%
CETOP20 2,420.49
+1.75%
OTP 17,455
+3.04%
KPACK 7,500
0.00%
0.00%
+0.32%
-1.03%
+0.81%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
+1.63%
RABA 1,290
+0.39%
-0.20%
-0.24%
-0.91%
0.00%
+0.72%
-2.78%
+3.16%
-3.61%
+1.22%
OTT1 149.2
0.00%
-0.88%
MOL 2,670
+0.38%
-1.33%
ALTEO 2,110
-1.86%
0.00%
-0.41%
EHEP 1,480
-7.21%
-0.41%
+2.36%
MKB 1,972
0.00%
-1.97%
-1.08%
0.00%
0.00%
SunDell 39,600
+0.51%
-9.01%
0.00%
+6.04%
-2.35%
+2.08%
NUTEX 14.78
-2.25%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 4,550
-1.09%
-0.98%
NAP 1,180
+5.36%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Jó volt a cégekre bízni a kamarai vezető szerint az oltási kötelezettséget

Jól fogadták a munkaadók a rendelkezést, amely a hatáskörükbe utalta, kötelezővé teszik-e vállalkozásuknál az oltást - jelentette ki Vereczkey Zoltán a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) elnöke.

A járvány negyedik hulláma nemcsak Magyarországon, Nyugat-Európában is felszálló ágban van. Hogyan látja a gazdaság teljesítőképességének megtartására és növelésére tett kormányzati intézkedéseket?

Fontos, hogy tisztában legyünk az eredményeinkkel. A hazai GDP növekedése a második negyedévben a bázishoz képest 18,1 százalék volt, ez Spanyolország mögött a második legjobb számadat. A munkanélküliség terén elért 4,1 százaléunk az ötödik legjobb adat az EU-27-ek közt. A jelenlegi fejlődési ütem – bár a harmadik negyedévben kissé visszaesett – éves szinten 7 százalék körül fog alakulni. Augusztusában 4,7 millióan dolgoztak, ami 73 százalékos foglalkoztatási rátát eredményezett. Magyarország továbbra is vonzó cél a külföldi befektetők számára. 

Jól reprezentálja ezt, hogy 2020-ban 130 százalékkal emelkedett a külföldi beruházások szintje, míg világméretekben 40 százalékos visszaesést tapasztalhattunk. A számok, tendenciák visszaigazolják, a járványkezelő intézkedéseket megfelelő időben vezették be, és hatásosaknak bizonyultak, egy következetesen kivitelezett gazdaságfilozófia alapján.

Fotó: PMKIK

A vállalkozások osztják az optimizmusát  2022-t illetően?

Tapasztalataink szerint az iparágak különböző mértékben tudtak reagálni az új helyzetekre. A legnagyobb bizonytalanság továbbra is a vendéglátás, turizmus, a személyi szolgáltatások és az előadóművészet terén mutatkozik. 2022 legnagyobb gazdasági kihívásai között a világpiaci extrém magas energiaárakat és az emiatt is megjelenő inflációt kell említeni. Az energiaárak „kordában tartására” már születtek kormányzati döntések, amelyek közül a legutolsó a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak biztosítja az energiaköltségek szinten tartását, és ezáltal nemzetközi versenyképességük megőrzését. 

Az első negyedévében esedékes költségvetési beavatkozások következtében dinamikusan emelkedik az átlagbér, ami növelni fogja az áruk, termékek és szolgáltatások iránti hazai vásárlóerőt. Ugyanakkor egy magas infláció jelentősen erodálhatná ennek a pozitív hatásait. Az MNB már reagált, kamatemeléssel igyekszik fékezni az inflációt. Ettől viszont egyre költségesebb lesz a piac szereplőinek hitelhez jutni, ami egy nem kívánt jelenséghez, a beruházások csökkenéséhez vezethet. A kormány, látva a kedvezőtlen folyamatot, nem hagyta magára a KKV-szektort, tovább bővíti és a kamarán keresztül működteti a Széchenyi Kártya programot. 

Optimizmusunkat nemcsak az eredmények váltják ki. Az optimista vagy pesszimista megközelítés mindig tartalmaz szubjektív elemeket is. Túl vagyunk egy óriási megrázkódtatáson, amelyet egy ismeretlen tényező, a koronavírus okozott. Túl vagyunk azon, hogy újbóli bezárásokkal védekezzünk ellene. Azon, hogy még nincs védőoltás, hogy nem tudjuk biztosítani a védekezés legelemibb eszközeit sem. Ma már nincs bezárás, van oltás, van maszk és van fertőtlenítőszer. Joggal bízhatunk abban, hogy az orvostudomány és a gyógyszerkutatás a vírus gyógyszeres kezelését is előbb-utóbb meg fogja oldani.

Ezzel szemben egyszerűnek tűnhet, hogy olyan világgazdasági folyamatokat kell helyesen kezelnünk, amelyeket már többször sikerült. Volt már gazdaságtörténetünkben drasztikus energiaáremelés, volt már magasabb mértékű infláció, és volt már úgy, hogy gyengélkedett a forint, de mindez gazdaságilag és érzelmileg semmi ahhoz, amit 2020 márciusában át kellett éljünk.

A munkáltatók számára, a kamara javaslatára, lehetőség nyílt dolgozóik részére kötelezően elrendelni az oltást. Hogyan fogadták ezt a jogszabályt?

A világ folyamatos változáson megy keresztül, amit a pandémia drasztikusan felgyorsított és mindenki számára testközelbe hozott. Gondoljunk csak arra, hogy a videó konferenciák tartására már régóta megfelelő technikával rendelkeztünk, mégis ennek széles körű alkalmazására csak most került sor. Rávilágított, hogy nem elég csupán az eszközökbe és a technológiába beruházni, ugyanilyen fontos a szakképzett humán erőforrás. A szakképzett munkaerő egészségének megőrzése ugyanúgy érdeke a munkáltatónak, mint az egyénnek és a társadalomnak is. Ezért a vállalkozások elsöprő többségénél a rendelkezés pozitív fogadtatásra került. 

A rendelkezéssel szemben kritikával élők nem észérveket hangoztattak, hanem minősítettek azzal, hogy a Kormány döntését felelőtlennek és gyávának nevezték. Véleményünk szerint a döntés bátor és felelősségteljes volt. A jogszabály csak lehetőséget biztosít. A Kormány decentralizált egy hatáskört, aminek rendszerelméleti alapja, hogy ott és azok hozzák meg a döntést, akik a legtöbb információval rendelkeznek, és viselik egyben a felelősséget.

Utalt arra, hogy 2022. sem lesz könnyű menet. Mik a kihívások?

Általánosságban, növelni kell alkalmazkodó-képességünket. Gyorsuló és kíméletlen versenyben kell helytállnunk, amire a tegnap sikerei semmiféle garanciát nem adnak a jövő eredményeire. Nem elkerülhető a digitalizáció, a robotizáció: aki ebbe fektet, az tud költséget csökkenteni. Az automatizáltsági növekedése nem vezet szükségszerűen a humán munkaerő csökkenéséhez, inkább az át- és továbbképzés válik szükségessé. 

Nem új: szükséges a magyar tulajdonú vállalkozások hozzáadott értékének növelése, ami csakis a termelékenység-, hatékonyság- és technológiaváltás útján érhető el. A 3 százaléknyi külföldi tulajdonú vállalkozás a foglalkoztatottak negyedét alkalmazza, és a hozzáadott érték felét állítja elő. A 97 százalék magyar tulajdonú vállalkozásnál a foglalkoztatottak háromnegyede van, és közel 50 százalék teljesítményre képesek. Ahhoz, hogy a vállalkozások hozzáadott értéke és exportteljesítménye növekedhessen, szükség van az állam ösztönző és szabályozó szerepének hangsúlyos megőrzésére. Az összkivitelben is növelnünk kell a mikro-, kis- és középvállalkozások részarányát. És ha a 2022-es esztendő főbb gazdasági kihívásairól beszélünk, nem feledkezhetünk meg a klíma- és környezetvédelmi előírásoknak való megfelelésről sem.

Ön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában az alelnöki tisztsége mellett a fenntarthatósági kérdéskörrel foglalkozó kollégium elnöke is. Mit gondol arról, Magyarország határidőben teljesítheti vállalásait?

Egészen biztos vagyok benne, hogy igen. Magyarország hatályba léptette mindazokat a nemzetközi kötelezettségekből származó előírásokat, amelyek egy-egy új beruházás létrehozásakor nemcsak a megvalósítás technológiájára, hanem a gyártandó termékek környezeti lábnyomára is vonatkozik. Pályázati rendszereinkben a kiírások tartalmazzák a „zöld” feltételrendszert, és ezen felül külön rendelkezünk pályázati forrásokkal, amelyek célzottan környezetvédelmi beruházások létrejöttét támogatják. Ha csak ennyi lenne, az kevés. El kell érjük, hogy a társadalom valamennyi szereplője erkölcsi és majdan jogi felelősséget érezzen a felesleges környezetkárosításért. 

El kell terjesztenünk azt a szemléletet, hogy a kicsi és a nagy szennyező között erkölcsi értelemben nincs különbség. A sok kicsi összeadódik.  A hibás döntés kimerülhet egy nejlonzacskó kidobásában a szélvédőn, egy konténernyi hulladék lebillentésében az erdőben, egy felesleges vidéki autóútban, vagy akár abban, ha egy iparvállalat élővízbe engedi a veszélyes hulladékát. A környezetvédelmi gondolkodás oktatását már az általános iskolában meg szükséges kezdeni. Mi a kamarában a vállalkozások menedzsmentjeivel állunk kapcsolatban, és ebben a körben egyre nagyobb az igény a fenntarthatóságra. A körforgásos gazdaság a tervező asztalokon kezdődik. 

A prevenció társadalmi méretekben mindig olcsóbb, mint a reparáció. Mi vagyunk az első generáció, amely saját bőrén érezheti a klímaváltozást, mint a legégetőbb kérdést, és azok a szerencsések is, akik teljes erővel megkezdhetik az ökoszisztéma megvédését. A növekedés logikai ellentmondásban áll a föld véges anyagi erőforrásaival, és ugyanígy revideálni kellene a fogyasztás-növekedésben megtestesülő társadalmi  ideált. A fenntarthatósági kihívásokra nem adható egy egységes válasz, ez az a terület, ahol a kutatásfejlesztés és az innováció határtalan lehetőségekkel találkozik.

Borítókép forrása: Vajda János/MTI

Kapcsolódó cikkek