Borúlátónak bizonyultak a K&H biztos jövő felmérésének válaszadói, akik a nyugdíjkorhatárt átlagosan 69 évre teszik, ráadásul a 30–59 év közöttiek körében végzett kutatásban résztvevők 27 százaléka úgy gondolja, a nyugdíjkorhatár elérése után sem megy nyugdíjba, szemben az egy évvel korábbi 21 százalékkal.

A negyedévente elvégzett reprezentatív felmérés válaszadói által átlagosan 69 éves korra várt nyugdíjkorhatár megegyezik az előző évek értékével, ám míg 2019-ben és 2020-ban 65 év volt a leggyakrabban említett korhatár, addig 2021-ben és 2022-ben már a 70-et említették a legtöbben. Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák üzletágának a vezetője elmondta, hogy bár a különbség csak néhány százalék, a trendek alakulása arra utal, hogy a többség hamarosan 70 év lehet a korhatár.

nyugdíjemelés nyugdíjas idős öreg 1384557588 Old man sitting on a wooden bench in his back yard and reading a book in peace.
Fotó: Jecapix / Getty Images

Kiemelte, hogy az életkor is fontos szempont a várakozások terén, hiszen az ötvenes korosztálynál 43 százalékkal a 65 éves nyugdíjkorhatár vezetett a válaszadók között, míg a harmincasok és a negyvenesek már egyre kevésbé bíznak abban, hogy képesek lesznek a hatvanas éveikben nyugdíjba vonulni.

A megkérdezettek 61 százaléka a nyugdíjkorhatár elérését követően azt tervezi, hogy befejezi a munkát, 2019 és 2021 között ez a hányados 66–70 százalék között mozgott. Ugyanakkor 11 százalék gondolkozik azon, hogy már a korhatár elérése előtt pihenésre vált, igaz, az előző három évben ők is többen voltak, 12–14 százalék közötti arányukkal.

A válaszadók 27 százaléka úgy gondolja, hogy a munkaviszonya nem ér véget a nyugdíjkorhatár elérésével, míg az előző években hasonló választ adók aránya 20 százalék körül mozgott.

A tényleges nyugdíjba vonulásra vonatkozó válaszokból enyhe pesszimizmus rajzolódik ki Székely szerint, aki úgy vélte, ennek az egyik oka lehet a mostani bizonytalan és kedvezőtlen gazdasági helyzet.