A belföldi online növekedése jelentős mértékben lelassult az idei első félévben, a bővülés üteme 2016 óta nem volt ilyen gyenge – derül ki a GKID és az Árukereső.hu kilenc éve készülő Online Kiskereskedelmi Index kutatásának idei második fordulós eredményeiből. A bruttó 570 milliárd forintos forgalom azonban még így is 14,5 százalékkal magasabb volt mint a megelőző félévben.
Az e-kereskedők azonban pesszimistán látják a jövőt, részben a koronavírus-járvány kezdete óta megszokott növekedési ütem lassulása miatt. 2020 első félévében ugyanis a korábbi 16-17 százalékos bővülés több mint duplájára, 43,8 százalékra emelkedett és a lezárások miatt még 2021-ben is 31,4 százalékkal tudta emelni forgalmát a szegmens. Ehhez képest az első félévet jellemző 14,5 százalékos növekedés valóban erőteljes fékezést jelent, hiszen
ez nem csupán a járvány alatti időszaknál kisebb, de az elmúlt hat év legalacsonyabb eredménye is.
Az e-kereskedők borúlátására az igaz magyarázatot azonban a félév további két negyedévre bontása adja meg: míg az első negyedévben még tartott a lendület és 23,7 százalékkal emelkedett a forgalom, addig az áprilistól kezdődő három hónapban már csak 7 százalékkal bővült, így az időszak a hazai online szektor valaha volt leggyengébb növekedést mutató második negyedéve.
Nem csupán a forgalom, de a tranzakciók számának növekedése is a gyengeség jeleit mutatja.
A kutatás szerint az első félévben a webáruházakban összesen 36,5 millió belföldi rendelést adtak le a magyar vásárlók, amely mindössze 11,9 százalékkal haladja meg 2021 azonos időszakának szintjét.
Az eddigi eredmények tükrében 2022 egészében legfeljebb 8-10 százalékos növekedést várunk az online kiskereskedelmi forgalomban, a tranzakciók esetében pedig a stagnálás sem zárható ki 2021-hez képest
– értékelte az idei kilátásokat Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója, aki szerint ez különösen az elmúlt két év szárnyalása után kijózanító.
Míg az elmúlt két évet nyertesként élték meg a a webáruház-üzemeltetők, 2022 márciusától egyre erőteljesebben érvényesül a vásárlásokban a romló gazdasági kilátások hatása. Hónapról hónapra erősödik a háború és az arra válaszként adott uniós szankciók majd viszontválaszként korlátozott orosz gázszállítások hatása, mely főként az energiaárakon, a forint árfolyamán és az inflációs környezeten érezhető. Ez a kilátásokat is fokozatosan átalakította, így
a kereskedők az év második felében tovább romló inflációra és emelkedő rezsiárakra számítanak.
Az emelkedő energiaárak nem csupán ügyfeleik vásárlóerejét csökkentik ráadásként, de az őszi és téli hónapokban a kereskedők költségei is nőnek.
Baka László, az Árukereső.hu marketingvezetője szerint azonban van némi ok az optimizmusra is, ugyanis a kezdeti sokkot követően a recessziós környezet az online kiskeredelem javára formálhatja a piacot.
Az utóbbi néhány hónapban érthető módon nőtt a fogyasztók árérzékenysége, így egy kevésbé pozitív gazdasági környezetben is növekedhet az online piac akkor, ha a kereskedők jobb ajánlatokkal, kedvezőbb és összehasonlíthatóbb árakkal tudják az online rendelés felé terelni a vásárlókat
– fogalmazott a szakember, aki szerint bár lehetnek lemorzsolódó vásárlók, mások pont az árérzékenység vagy az üzemanyagár növekedése miatt fordulnak gyakrabban az netes rendelések felé.
A tudatosság felértékelődését a fogyasztók körében egyértelműnek tűnik a kutatás alapján, miközben az is kiderül, hogy a megkeresett webáruházak 53 százalékánál nőtt az árbevétel az idei első félévben. Ötödük esetében viszont már megmutatkozott a stagnálás, miközben minden negyedik e-kereskedő esetében nominális csökkenés volt megfigyelhető Madar Norbert szerint.
A felmérés arra is kereste a választ, hogy mely gazdasági hatásokat élik meg leginkább nehezen a kereskedők, illetve mik azok, amiktől a leginkább tartanak. Az eredmények szerint
Míg az első félév vonatkozásában az infláció szerepelt az 1-től 5-ig tartó skála első helyén 4,4-es értékkel, addig a második félévre nézve már a folyamatosan emelkedő beszerzési árak jelentik a legnagyobb fenyegetést a működésre (4,55). A fenti faktorokon túl az üzemanyagárak, valamint a gáz- és áramszámlák végösszegének növekedése, valamint az infláció miatti vásárlóerőcsökkenés korlátozhatja leginkább az online kiskereskedők növekedési potenciálját az év második félévében.
A webáruházok lehetőségeit tovább szűkíti a szektor koncentrációja is, amit jelez a GKID idén tavasszal publikált eTOPLISTA kiadványa is, mely a legnagyobb forgalmú webáruházak és a piac további, több ezer kereskedője között egyre nagyobbra nyíló szakadékra világított rá.
Mára a 15 legnagyobb webáruház megszerezte a forgalom 43 százalékát.
Baka László szerint az Árukereső.hu keresései is azt támasztják alá, hogy a piacon egyre inkább a legnagyobb e-kereskedők felé terelődik a forgalom. A marketingvezető úgy véli, a netes vásárlói rutin erősödésével fokozatosan szűkül a választott és rendszeresen használt webáruházak száma, hisz a rutinosabbak korábbi tapasztalataikat, tehát a szolgáltatás minőségét és a megbízhatóságot is figyelembe veszik döntéseik során az árak mellett.
