Teljes mértékben megfelelt a jegybank várakozásának a 20,1 százalékos szeptemberi inflációs adat, sőt a maginfláció még alacsonyabb is volt a várakozásoknál – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, aki jelenleg Washingtonban tartózkodik. Hozzátette, augusztushoz képest az emelkedésének 85 százalékát két tényező, a szabályozott árak változása és az aszály miatti élelmiszerinfláció növekedése okozta.
Jelezte, hogy az infláció a következő hónapokban még emelkedhet, de mind a belső, mind a külső tényezők abba az irányba hatnak, hogy a tetőponthoz egyre közelebb kerülünk.
A folyó fizetési mérleg hiányáról elmondta, hogy az az elmúlt hónapokban növekedett. A folyamat mögött az energiaegyenleg nagyobb hiánya áll. A folyó fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételei már többletesek.
Ez a többlet hónapról hónapra növekszik, párhuzamosan azzal, hogy a belföldi felhasználás lassul az év végéhez közeledve
– mondta az MNB alelnöke. Az év egészében a nem energiatételek egyenlege 2,8 milliárd euró lehet.
Hatalmasat erősödött a forint, bejelentéseket tett az MNBA forintról úgy látszott, nagyon rosszul van, de hirtelen sokkal jobban lett. |
Virág Barnabás értékelte a likviditás befolyásoló folyamatokat is, amelyekről szeptember végén hozott döntéseket tanács. Ezek a várakozásoknak megfelelően zajlottak, az egyhetes betéti eszköz állománya egyharmad alá csökkent. Miközben a tartósan lekötött likviditás mértéke a teljes likviditás több mint 50 százaléka. Ez megint csak nagyon fontos információ lesz a monetáris tanács döntéseiben – tette hozzá. Ezzel párhuzamosan a rövid oldalú hozamok is számottevően emelkedtek a részpiacokon. Szeptember után folytatódott a monetáris transzmisszió hatékonyságának javulása.
A forint gyengüléséről azt mondta, hogy a romló nemzetközi környezetben a kockázatkerülés felerősödésére a hazai fizetőeszköz érzékenyen reagált. A gyengülés mögött több tényező húzódik meg: egyrészt a folyó fizetési tételekhez, főként az energiaszámla kifizetéséhez devizakonverzió kapcsolódik, a másik a forint elleni pozíciók felvétele. Ez a két hatás elkezdett összekapcsolódni a devizapiacokon. Ezt nem nézhetjük tétlenül, fogalmazott.
Az MNB célzott intézkedéseket hozott, ezek egyike, hogy megemeli a kamatfolyosó plafonját 15,5 százalékról 25 százalékra.
Továbbá a devizapiaci kereslet-kínálati egyensúly megteremtésére az energiaimport fedezéséhez szükséges jelentősebb likviditást a jegybank biztosítja.
Az év végéig a jegybank fedezi az energiaimport kifizetéséhez szükséges deviza döntő részét – közölte az MNB alelnöke.
Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a szigorú kamatkörnyezet és a hatékony monetáris transzmisszió szükséges az árstabilitás eléréséhez. A 13 százalékos alapkamatról azt gondolják, hogy képes kezelni a fundamentális inflációs folyamatokat.
Arról is döntöttek, hogy a rövid hozamok elérése érdekében az MNB célzott átmeneti eszközt vet be: egyrészt az egynapos gyorstendert írnak ki, amelynek a kamata 18 százalék, ezzel párhuzamosan folytatódnak a swap tenderek, ahol a kamatozás 17 százalék lesz. „Ezeket a gyorstendereket mindaddig alkalmazzák, amíg nem látják, hogy a pénzpiaci folyamatok normalizálódnak. Ez a következő napokban folytatódni fog” – jelezte Virág Barnabás.
