Az Európai Bizottság pénteken hivatalosan is közölte, hogy értékelése szerint a jogállamiság magyarországi helyzetével és az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos aggályainak eloszlatására hozott magyar reformok továbbra sem elegendők a források teljes körű felszabadításához.
A Világgazdaság korábban megírta, hogy német és francia kérésre sem módosít javaslatán az Európai Bizottság, továbbra is visszatartanák a Magyarországnak járó pénzek 65 százalékát. Az ellentmondásos vita most az EU-tagállamokat képviselő Európai Tanács elé kerül.
A brüsszeli testület ezért fenntartotta a Magyarországnak 2021–2027 között járó kohéziós támogatások egyharmadának – 7,5 milliárd eurónak (3000 milliárd forint) – a felfüggesztésére tett korábbi javaslatát. A december 7-ig hozott magyar intézkedéseket és elfogadott jogszabályokat értékelő jelentését az Európai Bizottság megküldte a tagállami kormányoknak – tájékoztattak.
Közölték: a kormány válaszai nem bizonyítják, hogy a helyreállítási terv keretében meghatározott kötelezettségvállalások teljesítéséhez elfogadott jogszabályok végrehajtása „teljes mértékben biztosítja” a források felhasználásának tisztaságát. Noha a javasolt, a helyzet javítását szolgáló korrekciós intézkedések együttesen elvileg alkalmasak lennének a felvetett problémák kezelésére, azokat helyesen és hatékonyan végre is kell hajtani ahhoz, hogy a megújított jogszabályok csomagja megfelelőnek minősüljön. Figyelembe kell venni annak lehetőségét, hogy az intézkedéseket nem hajtják végre megfelelően, vagy hatékonyságuk gyengül – írták.
A magyar kormány szerint nem áll fenn az uniós forrásvesztés veszélyeÉv végéig megszületnek a megállapodások, amelyek lehetővé teszik az uniós források megszerzését – legalábbis ezt gondolja a magyar kormány. |
A közleményt jegyző Johannes Hahn költségvetési biztos kiemelte: a felvetett problémák kezelésének egyik legfontosabb intézkedése az Integritás Hatóság létrehozása volt, amely egyebek mellett „a közbeszerzések területén tapasztalható rendszerszintű jogsértések” orvoslását célozza. A bizottság értékelése szerint azonban fennáll a veszélye, hogy a hatóság függetlensége csorbul, hatékonyságát a korábban már jelzett hiányosságok aláássák. Az uniós testület emellett az igazságügyi rendszer függetlenségét biztosító jogszabályokat sem találta elégségesnek a korábban megfogalmazott aggályok eloszlatására.
Kijelentették: a magyar lépések ellenére az unió költségvetését érintő általános kockázatok változatlanul fennállnak, az uniós felzárkóztatási források felfüggesztéséről szóló bizottsági álláspont a közelmúltban elfogadott jogszabályi változások fényében sem változott.
Végezetül közölték: Magyarországnak bármikor lehetősége van írásos értesítést benyújtani annak bizonyítására, hogy az uniós aggályok már megalapozatlanok. Ha ez két éven belül bizonyítást nyer, az érintett uniós finanszírozás nem vész el – zárta értékelését az Európai Bizottság.
