A politika kereszttüzébe kerültek a magyarországi akkumulátorgyárak. A kormány több alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a debreceni beruházásnál is az az elvárás, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartása mellett valósuljon meg a fejlesztés. Ez az állami támogatás előfeltétele. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal a minap közölte: a debreceni déli ipari parkba tervezett akkumulátorgyár minden eddiginél szigorúbb feltételekkel kapott egységes környezethasználati engedélyt.
„Ha egy gazdasági szempontból kiemelt beruházás bekerül a politikai erőtérbe, akkor onnantól kezdve könnyen háttérbe szorulhatnak a szakmai érvek. A legegyszerűbb ilyenkor az érzelmekre hatni, lehet népszavazást és tüntetéseket szervezni és a feszültséget szítani. A szakmai érveket azonban nem érdemes elhallgatni” – mondta a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Jelezte: vegyük figyelembe, hogy egy ilyen korszerű technika megjelenése nem csak az adott gyárat érinti. Ez kedvezően hat a beszállítókra, a cégek technológiájára is. Járulékos haszon a munkamorál erősödése, a termelékenység növekedése is.
„Átalakul a képzés a reálgazdaság igényeinek megfelelően, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy ilyen beruházás élhetőbbé teszi a környezetet is” – magyarázta a szervezet vezetője.
„Forrás áramlik a térségbe, a pénz pedig nem kizárólag a gyár megépítését szolgálja. Utak épülnek, fejlődik a vasúti infrastruktúra, de profitál mindebből a kulturális ágazat is. Tehát egy nemzetstratégiailag jelentős beruházás több terület fejlődését is magával húzza – hangsúlyozta Parragh László. – Öt éven belül a magyar gazdaságnak lehet a negyedik legnagyobb akkugyártási kapacitása a világon. A nemzetközi piacokon már azt jövendölik, hogy Magyarország lesz a Nyugat és a Kelet találkozási pontja, a béke szigete a nyugati technológia és a keleti tőke tengerén. Kína, az Egyesült Államok, Németország és Magyarország lehet 2027-re a világ vezető akkumulátorgyártója. Ennek alapján túlzás nélkül kijelenthető, hogy hazánk akkumulátor-nagyhatalom lesz” – hangsúlyozta.
Az autóipar a forradalom küszöbén áll. Az Európai Parlament keddi ülésén jóváhagyta a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal elért megállapodást az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálatáról. Ennek értelmében 2035-ig fokozatosan meg kell szüntetni a dízel- és a benzinüzemű új autók értékesítését az unióban, és minden új gyártású autónak kibocsátásmentesnek kell lennie. Az elektromos autók térnyeréséhez pedig elengedhetetlen szükség van az akkumulátorokra.
Fotó: Shutterstock
„A világ gazdasági jövőképének kialakításában egyre inkább felerősödik az állam szerepe. A versengés jól látszik például az Egyesült Államok és Kína viszonyában. Ezt a folyamatot a piaci szereplők sem ellenzik. Ha visszanézünk az elmúlt esztendőkre, ideértve a koronavírus-járványt, akkor láthattuk az államok beavatkozását. Ez nélkülözhetetlen volt a gazdasági előrelépés biztosításához” – emelte ki Parragh László.
A kamara elnöke szerint a jövő kulcskérdése az energia.
„Magyarország relatíve stabil energiarendszert ajánl és biztosít, amelyet az atomenergia, a magas támogatások és Európa legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adója is erősít. Az utóbbin nem változtat az sem, hogy az unió elfogadta a globális minimumadót, hiszen ez alól Magyarország felmentést kapott” – emlékeztetett a kamara vezetője.
Szerinte egy ország sem engedheti meg magának, hogy makrogazdasági szinten ne legyen jövőképe. Magyarországnak van egy erős kormánya, ami egyet jelent a politikai stabilitással, valamint ehhez társul egy kiemelt befektetői szándék. Vissza fog szorulni a fosszilis energia felhasználása, ez az irány már meg is jelent az autóiparban.
„Ezt a kormány felismerte, a helyzet kihasználása pedig előnyt hoz az egész országnak. Ha ezekből a lehetőségekből nem kérünk, behozhatatlan hátrányt szenvedünk. Miért ne lehetnénk egyszer mi a nyertesei a technológiai változásoknak? A lehetőséget meg kell ragadni” – mondta Parragh László.
„A mostani tudásunkkal nem feltétlenül fogható fel, hogy mekkora jelentősége van a jövőre nézve annak, hogy a CATL Debrecenben 7,6 milliárd dollárt fektet be Európa legnagyobb akkumulátorgyárának megépítésébe, miközben a BMW 2,1 milliárdból épít gyárat ugyanitt. Ez a beruházási eksztázis a beszállítók komplett ökoszisztémáját megmozgatja, a fékrendszerek és akkumulátorkatódok gyártóitól kezdve a gépiparig. Ezzel párhuzamosan a Mercedes-Benz a kecskeméti üzemét elektromos autók gyártására alakítja át, a Volkswagen csoporthoz tartozó Audi pedig Győrben állít elő autókat és villanymotorokat. Ugyanakkor a környezetvédelmi szempontoknak nem szabad sérülniük, de ez a feltétel minden más beruházás esetében is igaz. Az akkumulátorgyárak nemzetgazdasági távlatok szempontjából is fejlődést jelentenek, nem véletlen, hogy több ország is tárt karokkal várja ezeket a beruházásokat – tette hozzá a kamara elnöke.
Borítókép: Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet)
