BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A magyarokra hatnak a legkevésbé az egészségügyi reklámok a régióban

Jócskán megnőtt a vény nélkül kapható gyógyszerek iránti igény a pandémia előtti időszakhoz képest, miközben a növekvő költségérzékenység miatt a fogyasztók egy része a márkázatlan termékek felé fordult.

2019 óta jelentősen, 10 százalékkal nőtt azok száma, akik a gyógyszerfogyasztásban látják egészségük javulásának zálogát – derült ki a Dentsu médiaügynökség elemzéséből. Mint írják, a költségérzékeny, minél olcsóbb gyógyszereket keresők száma 8 százalékkal emelkedett.

Senior,Man,Taking,Prescription,Medicine,At,Home
Senior man taking prescription medicine at home
Fotó: Shutterstock

A kizárólag orvos által felírt gyógyszereket használók létszáma nem változott, ugyanakkor a csupán vény nélkül kapható gyógyszereket vásárlók csoportja 7,5 százalékkal bővült. A csakis természetes alapú gyógyhatású készítményekben bízók száma 13 százalékkal csökkent a pandémia kirobbanása óta, és a megelőző céllal gyógyszert fogyasztók létszáma is visszaesett 8 százalékkal.

Az elemzés a vizsgált országok tekintetében egyenként is vizsgálja az egyes gyógyszercsoportok iránti attitűdöket, bemutatja az egészséggel kapcsolatos kiadások következő években várható változását, az egészségügyi reklámok iránti affinitást, és részletesen kitér az e-egészségügy robbanásszerűen növekvő területének a vizsgálatára is (online gyógyszertárak, távgyógyászat, okos egészségügyi eszközök és alkalmazások stb.). Emellett a régió országait érintően számos releváns egészségügyi vonatkozású statisztikát (jóléti adatok, kockázatok) is összegez.

A magyar lakosság gyógyszerfogyasztási szokásai nagyjából belesimulnak a régiós átlagba, ugyanakkor a tanulmány számos más területen jókora eltéréseket mutatott ki. Néhány példa ezek közül:

• A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra a régióban, a 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt.

• A magyar lakosság mindössze 10 százaléka rendelkezik valamilyen okos egészségügyi eszközzel, napi szinten pedig csupán 3-4 százalékuk használja őket. Három éven belül ez az arány várhatóan eléri majd a 36 százalékot, miközben a cseheknek 46, a lengyeleknek pedig 44 százaléka fog ilyen eszközzel rendelkezni.

• A magyaroknak mindössze 26 százaléka beszélget rendszeresen szeretteivel egészségügyi és gyógyászati témákról, miközben az erre legnyitottabbnak a szlovének (60 százalék) és a horvátok (56 százalék) bizonyultak.

• Pozitív fejlemény, hogy kevesebb mint feleakkora az antibiotikumok fogyasztása Magyarországon, mint az ebben legaktívabb Romániában és Bulgáriában.

Az egészség az új vagyon

Noha az egészségügyi kiadások a régió országaiban továbbra is erős elmaradást mutatnak a nyugat-európai szinttől, a több szabadidő és a fokozatosan bővülő pénzügyi források az évtized végére ezen országokban is felértékeli az egészség szerepét a mindennapi életben.

A tanulmány egyik fontos konklúziója, hogy a márkáknak ebben a helyzetben fokozottan célszerű egészségközpontú megközelítést alkalmazniuk. Legyen szó a fogyasztók számára releváns fizikai vagy lelki egészségügyi előnyöket nyújtó termékek vagy szolgáltatások kínálatáról, vagy akár az alkalmazottak egészségét pozitívan befolyásoló rendszerek kialakításáról.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.