BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Amazon Alexa is készíthet gyógyszert – sok mindent remélünk a mesterséges intelligenciától, de ódzkodunk is tőle

A legfrissebb felmérés szerint a magyarok harmada már próbálta tudatosan a mesterséges intelligenciát (MI), mégis keveset tud arról, életünk mennyi területén használják máris. Ugyanakkor az innovációban nagyon hiszünk, ezáltal az MI-től is sokat várunk. Ennek a technológiai fejlődésnek a lehetőségeit kutatta a Bosch és a Richter Gedeon közös konferenciája.

Egyre elterjedtebb, többet is tudunk róla és még többet várunk a mesterséges intelligenciától (MI) – hangzott el a Bosch és a Richter Gedeon közös Innovátorok napja elnevezésű konferenciáján. Az „egy asztalnál a mesterséges intelligenciával” alcímű rendezvény előadói szerint a technológia rohamléptékkel fejlődik, egyszerűen kikerülhetetlen, úgyhogy meg kell tanulni okosan használni. E tekintetben pedig Magyarországban hatalmas potenciál rejlik.

KISS Ádám
Kiss Ádám szerint a magyar MI-ökoszisztéma lehet a sikeres gazdaságunk titka.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke kijelentette, hogy a cégek és egyetemek, az innovátorok összekapcsolása a magyar gazdaság sikereinek a záloga. Továbbá az MI a gőzgéphez, a belső égésű motorhoz és az internethez hasonlóan gyökeresen alakít majd át teljes iparágakat, ráadásul szédítő sebességgel tör előre. 

Mennyit költ az Amazon és a Microsoft?

Szerinte ez három tényezőnek köszönhető. Az első az elképesztő adatmennyiség, ami összegyűlt és immár az MI tanítására is használható. A második a nagy teljesítményű GPU-k megjelenése, ami felgyorsítja a fejlődési folyamatot, a harmadik pedig a felhőalapú szolgáltatások nyújtotta könnyebb hozzáférés.

Az MI-t nem lehet kikerülni, arra kell törekedni, hogy minél jobban kihasználjuk

– összegzett Kiss Ádám. Kifejtette, hogy miként az interneten fellelhető szövegmennyiség 56 százaléka angol nyelvű, úgy az MI-t is az angolszász kultúra vezeti, hiszen az Amazon, az Alphabet és a Microsoft tavaly 78 (27,9 ezermilliárd forintot), idén már 120 milliárd dollárt (43 ezermilliárd forintot) szán a felhőszolgáltatásinak a fejlesztésére. 

Meglátása szerint termelékenységi boom előtt állhatunk, amiben az MI-nek az emberi tevékenységet kiegészítő és nem azt lecserélő szerepe lehet. Ennek tudatában emlékeztetett, hogy a magyar kormány 2018-ban létrehozta az Mesterséges Intelligencia Koalíciót, amelynek mára 450-nél is több tagja van.

A konferencia helyszíne, a Bosch Innovációs Kampusz a második legnagyobb K+F-centrum Európában.
Fotó: Bosch

Jakab Roland, a szervezet vezetője beszámolt az MI-koalíció történetéről és működéséről a 2018-as alapítástól napjainkig. Az öt év során elkészült az akcióterv, valamint az első, majd frissített stratégia is, ami megfelel a tervnek, hiszen ez a technológia előrehaladása és a tapasztalatok feldolgozása miatt kétévente felülvizsgálatot irányoz elő.

A 2020-tól 2030-ig ívelő stratégia három pilléren nyugszik: ezek a széles körű alapok, a szektorális technológiai fókusz és a transzformatív projektek. A célok közé tartozik, hogy legalább egymillió ember dolgozzon úgy, hogy igénybe veszi az MI segítségét. 

Mire használnánk a leginkább az MI-t?

A rendezvényen Sági Ferenc, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. képviselője ismertette a Bosch és a Richter megrendelésére készült, reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeit is. E szerint a honfitársaink kétharmada (63 százalék) pozitívan vélekedik az innovációról, és gyakorlatilag senki sem (2 százalék) vonja késégbe a hasznosságát. És ha már így van, a következőket jelölték meg az innováció fő területeiként:

  • a környezetszennyezés mérséklése (46 százalék),
  • mindennapok kényelmesebbé tétele (43 százalék),
  • hatékonyabb energiafelhasználás (42 százalék).
Chatbot,With,Ai,(artificial,Intelligence),,Search,Engine,,Businessman,Using,Laptop
Egyelőre nagy kérdés, mire és miként használjuk a mesterséges intelligenciát.
Fotó: Shutterstock

Külön vizsgálták az MI-t is. Itt a kiindulási alap, hogy a válaszadók harmada már kipróbálta valamilyen formában. A felhasználást vizsgálva érdekesség, hogy eközben a válaszadók kevéssé vannak tudatában annak, mennyi területen van máris jelen az MI, névleg például az orvosi berendezések tervezésében, valamint a gyógyszerek és oltások fejlesztésében, illetve a biztonsági megoldásoknál. Ezeket mellőzve az alábbiakat jelölték meg az MI-t szerintük leginkább alkalmazó területként:

  • internetes keresőmotorok (48 százalék),
  • navigációs eszközök (42 százalék),
  • gyárak működésének optimalizálása (39 százalék).

Ennek megfelelően a válaszadók háromnegyede (73 százalék) is legfőképpen általános információkeresésre használja vagy használná az MI-t, természetesen a saját munkája megkönnyítése mellett, habár itt már megjelent, hogy az egészségügyben, ezen belül is a diagnosztikába bevonnák a mesterséges segítséget. Innen továbblépve a válaszadók majdnem fele, 

46 százalék reméli, hogy az MI segítséget nyújthat ma még gyógyíthatatlan betegségek terápiájának a kifejlesztéséhez. 

A már említett potenciális fejlődési területek mellett a válaszadók harmada említette a közlekedés biztonságosabbá tételét is.

Nemcsak az MI ismerete és elterjedése, hanem a bizalom vonatkozásában is nagy a szórás: a válaszok 27:54:19 százalékos arányban oszlottak meg az MI-t hasznosnak találók, a bizonytalanok és a szkeptikusok között. 

Arról már Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja tett említést, hogy sokfelé nagyon is valós félelem, hogy a például a gyógyszeripar kémiai alvállalkozója lesz az adatiparnak, másképpen az Amazon Alexájához hasonló jövőbeli szerkezet a felkutatható adatok megszerzése után otthon kísérelhet meg reprodukálni gyógyszert.

Mi a Richter sikersztorija?

A további előadásokat és panelbeszélgetéseket felvonultató konferencián elhangzott még, hogy a legnagyobb érték az ember, nem az adat, ugyanakkor Magyarország nagyon is innovatív és az MI előretörésében is szerepet játszat.

Szászi István, a Bosch csoport Magyarországon és az Adria-régióban illetékes vezetője például leszögezte, hogy a mostani rendezvény helyszíne, a tavaszi Innovációra, magyar! konferenciának is helyet adó Bosch Innovációs Kampusz az egyetlen németországi kivételt leszámítva a legnagyobb kutatási-fejlesztési központ Európában. 

Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója hozzátette: 

cégük a K+F tekintetében Kelet-Közép-Európában listavezető, hiszen 2022-ben 75,1 milliárd forintot költöttek ilyesmire, idén pedig már 80 milliárdnál is többet fognak. 

A sikeres innováció példájaként említette a cariprazine hatóanyag kifejlesztését, ami az USA-ban a Vraylar nevű gyógyszerben található meg: ezzel 2023 májusáig 895 514 beteget kezeltek már, ami a tavalyi évben 385,6 millió dolláros (138,2 milliárd forintos) jogdíjat jelentett a Richternek. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.