Rettenetesen hangzik az örökletes rákszindróma, ugyanakkor vannak fegyverek, amelyekkel felvehető a küzdelem: a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) például nemcsak szűrik, hanem gondozzák és oktatják is az ilyen veszéllyel élőket.
Fotó: Shutterstock
Aligha meglepetés, és egy év eleji kutatás meg is erősítette, hogy a rákos megbetegedésektől tartunk a leginkább. Nem ok nélkül, hiszen a Magyar Rákellenes Liga szerint bár a tendencia az utóbbi években javul, hazánk még mindig élen jár a 100 ezer lakosra jutó daganatos megbetegedések tekintetében. A statisztikák szerint a tüdő- és emlőrák, valamint a vastagbéldaganatok a legjellemzőbbek Magyarországon, és a bőrrákos esetek száma is megduplázódott két évtized alatt.
Ráadásul vannak, akik hendikeppel indulnak.
Mikor szólaljon meg a vészcsengő?
A daganatot okozó hibás géneket ugyanis a felmenőinktől is örökölhetjük, így még nagyobb a tumor kialakulásának a valószínűsége.
A genetikát nem tudjuk kiradírozni az emberekből, de akiről tudjuk, hogy nagyobb nála a kockázat, igyekszünk olyan hamar felismerni a betegséget, hogy kezelhető legyen
– kezdte Bércesi Éva klinikai onkológus, a PTE Klinikai Központ Onkoterápiás Intézet Rákgenetikai Gondozó és Családszűrő Központjának főorvosa.
Kifejtette, hogy elsősorban akkor kell ilyen öröklődésre gondolnunk, ha:
- egy családon belül egyfajta daganat halmozottan fordul elő
- nagyon fiatal életkorban jelentkezik rosszindulatú daganat
- egy személyben több rosszindulatú daganat alakul ki
Fotó: Shutterstock
Hadzsiev Kinga klinikai genetikus, egyetemi docens, a PTE Klinikai Központ Orvosi Genetikai Intézetének a vezetője hozzátette, hogy 10 százalék tartozik az örökletes daganatok közé, ez esetben a génhiba egyszerűen benne van az örökítő sejtekben, illetve az egész szervezetben, így öröklődik a következő generációra. Sokféle is lehet a daganatok előfordulása, mivel központi idegrendszeri, vérképzőszervi daganatok is előfordulhatnak.
Nagyon fontos az önellenőrzés
Sajnos továbbra sem jellemző a magyar lakosságra, hogy járna szűrővizsgálatokra, például a tüdőrákban elhunyt betegek 14 százaléka nem is diagnosztizált tüdőrákos, emiatt nem jut, illetve nem jutott kezeléshez sem a már említett kutatás szerint.
A Magyar Dermatológiai Társulat múlt havi összegzése is lesújtó volt, e szerint két évtized alatt megduplázódott a magyarországi bőrrákos esetek száma, és a betegek negyede még mindig későn fordul orvoshoz.
Fotó: Shutterstock
Pedig az illetékesek minden fórumon felhívják a figyelmet a rendszeres önellenőrzés és orvosi vizsgálat fontosságára, és teljes joggal, hiszen Polányi Zoltán, az MSD Pharma Hungary kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója szerint például a kezelt tüdőrákosok körében már egyáltalán nem kimagasló a halálozási arány a többi országhoz mérten.
Ha időben észreveszik, gyógyítható
A pécsi projektet illetően Bércesi Éva is kiemelte, hogy ma már nem kell belehalni egy rosszindulatú daganatba sem, ehhez viszont elengedhetetlen a szűrés és a megelőzés. Náluk a gondozó ambulancián rendszeres, félévenkénti szűrővizsgálattal menedzselik a pácienseket, méghozzá fiatalkortól kezdve, és indokolt esetben, ha gyanítható a génhiba, akkor a családtagok vérmintáját is vizsgálják. Ennek a célja pedig nyilván a korai daganatfelismerés, ami egyben az eredményes gyógykezelés előfeltétele.
Azért tartjuk fontosnak, hogy beazonosítjuk azokat, akik komoly rákkockázattal kell számoljanak, mert őket huszonéves koruktól gondozásba kell vonnunk, így időben észrevehetjük a betegség kialakulását, és ha ez sikerül, százszázalékosan gyógyítható a betegség
– mondta Bércesi Éva. Igyekszenek azokat a családtagokat kiszűrni, akiknél egy rendellenesen működő gén eredményezi a megbetegedést.
Emellett megtanítják a pácienseket a helyes önvizsgálatra, a jelek észlelésére, továbbá életmódtanácsokat adnak, és szükséges esetben műtéti daganatmegelőzésre is van lehetőség.
A genetikai tanácsadásra előzetese időpont-egyeztetés után Magyarország egész területéről lehet jelentkezni.
