BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Döntött a kormány az autópálya-építésekről: módosította a szerződést – nyilvános, melyik beruházás mikor indul

Váratlanul nagy horderejű változások jelentek meg a magyar autópályák fejlesztéséről. Részletesen megnéztük, miről állapodott meg a kormány a hazai gyorsforgalmi úthálózat jelentős részét üzemeltető vállalkozóval.

Felülvizsgálta a kormány a gyorsforgalmi utak fejlesztése és üzemeltetése tárgyában kötött autópálya-koncessziós szerződést – derült ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) közleményéből. Az indoklás szerint erre az ország gazdasági érdekeinek védelmében volt szükség.

Traffic, highway, autópálya,
Döntött a kormány az autópálya-építésekről: módosította a szerződést – nyilvános, melyik beruházás mikor indul. Fotó: Getty Images

A KTK azt írta, hogy a cél a stabilitás megőrzése, a magyar gazdaság fejlődésének biztosítása és a gyorsforgalmi utak dinamikus fejlesztése. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az elhúzódó ukrán–orosz háború legutóbbi fejleményei következtében továbbra is jelentős gazdasági károk érik, és rendkívüli kiadások terhelik az európai és ezen belül a magyar gazdaságot és az államháztartást. Részben erre való figyelemmel vizsgálták felül az autópálya-koncessziós szerződést.

Hogyan változnak az autópálya-építések Magyarországon?

Az eredeti, a Themis magántőkealap által vezetett konzorciummal 2022 májusában megkötött megállapodásnak ez immár a második módosítása. Az elsőt még tavaly májusban jelentették be, akkor kiadáscsökkentésre hivatkozva: azért, hogy a magyar állam költségvetési terhei mérséklődjenek, számos beruházást leállítottak, illetve átütemeztek.

Ezúttal viszont éppen azt ismertették, hogy a mostani döntés értelmében 

az M1-es autópálya Budapest (M0-s autóút) és Bicske közötti szakaszának három sávra bővítése megtörténik,

miután átkerült a koncessziós kivitelezési körbe. „Az M1-es autópálya érintett szakaszának bővítése szükségszerű, az az országos úthálózat egyik legfontosabb szakasza, nélkülözhetetlen szerepe van a kelet–nyugati tranzit- és személyforgalom biztonságos lebonyolításában” – magyarázták. Az M1-es autópálya M0-s és Bicske közötti szakasza közvetlenül kapcsolódik az M0-s körgyűrűhöz, így a dél (az M6-os és M5-ös autópálya felé) és a kelet (az M4-es és M3-as) felé irányuló tranzitforgalom is ezen halad keresztül. Mindez pedig kimerítette az útszakaszok teljesítőképességét.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kivitelezés elmaradása a Budapest felé tartó és az azt elhagyó regionális, országos és nemzetközi forgalom állandó, súlyos akadályoztatását, ezzel együtt a baleseti statisztika jelentős romlását eredményezte volna. Azonban nemcsak ez, hanem 

az M1–M100–103 külön szintű csomóponti rendszer építési és üzemeltetési feladatait is 

átadták a koncesszornak. A KTK megfogalmazása szerint a szerződésmódosítás „a nemzetgazdasági érdekek szem előtt tartásával megnyugtatóan rendezte a felmerült kérdéseket”. A szerződésmódosítás az európai közbeszerzési értesítő felületére is kikerült pénteken. Ebben pedig további részletek olvashatók a magyarországi autópálya-építések alakulásáról. 

Mi szerepel az autópálya-szerződés második módosításában?

Elsődlegesen fontos látni, hogy alapvetően átütemezték a koncessziós autópálya-szakaszok sávbővítését és az új autópálya-szakaszok építését. Ez lényegében a már említett tavalyi szerződésmódosításból fakad. A beruházások csúsztatása ugyanis máshol és máskor bővítendő fejlesztési szakaszok kezdési, valamint befejezési időpontjára is kihathat.

Ez nem azt jelenti automatikusan azt, hogy minden projekt későbbre marad, hiszen vannak olyan fejlesztések is, amelyek előbb indulnak és előbb is érnek véget. De olyanok is, amelyek startja nem íródott felül, azonban rövidebb idő alatt kell befejeződniük. Ez nem is ritka, a módosított fejlesztések körülbelül harmada sorolható ide.

Arra is érdemes röviden kitérni, miért alkotnak láncolatot az autópálya-építések. Ezek a projektek logikai, logisztikai, pénzügyi, munkaszervezési és közlekedésszervezési kapcsolatban állnak egymással. Magyarán ha egynél új időpontról határoznak, az több más projekt dátumát is befolyásolhatja.

Ugyancsak kiemelendő, hogy rögzítették a koncesszortól elvárt szolgáltatási szinteket és a biztonságos közlekedést biztosító, úgynevezett közlekedésbiztonsági burkolatfelújítási munkák koncesszor általi elvégzést is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bővítéssel érintett szakaszokon, összesen 273 kilométer hosszan még a konkrét bővítések kivitelezése előtt 

felújítják a burkolatot, és ha kell, a szerkezeti részeket is.

Ebbe beleérendő a hidak, felüljárók, illetve egyes, a nagy teherforgalom miatt túlterhelt parkolók kapacitásnövelése is. A közlekedésbiztonsági burkolatfelújítás tehát minden bővítendő szakaszt érint,

  • az M1-esen Győrig, 
  • az M3-ason Gyöngyösig, 
  • az M7-esen Szabadbattyánig. 

Figyelem: mindez a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., tehát a koncesszorhoz került autópályák üzemeltetőjének a 2023-ban megkezdett, együttesen 538 kilométert érintő szintre hozásán felül értendő. Vagyis valójában mintegy 800 kilométernyi gyorsforgalmi út újul meg részben vagy egészben még a bővítéseket megelőzően.

A koncesszió időtartama nem változott, az maradt 35 év, vagyis 2057-ig szól. Ahogy az eredeti műszaki kiírásra adott pénzügyi ajánlat is változatlan maradt, tehát alapvetően nem drágult a koncesszió. Az viszont igaz, hogy mivel újabb műszaki tartalom vált a szerződés részévé, ennek ellentételezésére természetesen sor kerül: a nettó 96,2 millió forintos éves kilométerenkénti szolgáltatási díj 101,9 millió forintra nő.

Hogyan bővítik az M1-es autópályát?

A koncesszorhoz került tehát az M1-es autópálya bővítésének első szakasza, az M0–Bicske közötti mintegy 24 kilométer hosszúságú rész. Ez durván 40 százalékos plusz elvárás, miközben a kivitelezési határidő csak 30 százalékkal tolódik ki. 

A beruházás elindulása legkésőbb 2025 őszéig esedékes. Nagyjából az is látszik, hogyan zajlik majd a bővítés. Valójában az eddigi kétszer két sáv kétszer négy sávra szélesedne. Ebből kétszer három forgalmi sáv, amely kiegészül egy teljes értékű, intelligens közlekedési rendszeren alapuló leállósávval. Vagyis az M1-es autópálya itteni szakasza oldalanként négyszer 3,75 méterre bővülne. A projektet ismerő forrásaink szerint az M1-es autópályán 

kétszáznál is több felüljáró és híd található, ezeket is át kell majd építeni. 

Egyelőre nem zárható ki, hogy akár több méter mélységű visszabontás lesz indokolt a pálya szerkezetében.

Hogyan épül meg az M100-as csomópont?

A másik új elem az Esztergomot az M1-es autópályával összekötő M100-as útnak az M1-eshez való csatlakozási pontja, pontosabban csomóponti rendszere. 

Vagyis nem az M100-as útról van szó, csak a csomópontról,

amelyet tehát az állam helyett ugyancsak a vállalkozó épít meg. Ez szerves része az M1-esnek, olyannyira, hogy ha csak később valósulna meg a kivitelezés, akkor részben vagy egészben le kellene állítani az autópálya forgalmát. Merthogy az építkezés az akkor már kétszer négy sávon működő M1-es autópálya forgalmát ellehetetlenítené, illetve megengedhetetlen torlódásokat, balesetveszélyes helyzeteket okozna.

Végezetül a teljes képhez hozzátartozik, hogy a koncesszor feladatlistájáról lekerült az M44-est az M5-sel összekötő út M44-es csomóponti rendszere, ezt jelen állás szerint az állam valósítja majd meg.

Megszereztük Lázár János féltve őrzött listáját: ezeket az új beruházásokat indítja el a kormány – tényleg a vidék jön

Kéttucatnyi fejlesztésről döntött a kormány. Debrecentől Iváncsáig, Zalaegerszegen és Nyíregyházán át meghatározó közúti és vasúti projektek indulnak el. Az is kiderült, mi lesz az M4-es, az M49-es, az M76-os és az M100-as gyorsforgalmi úttal.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.