„Idén is lehet rendelkezni a személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról, legkésőbb 2024. május 21-éig, az szja-bevallástól függetlenül is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bárki dönthet úgy, hogy az összevont adóalap után befizetett személyi jövedelemadójának 1 százalékát felajánlja
- egy regisztrált civil szervezetnek,
további 1 százalékát pedig
- egy technikai számos vallási közösségnek, vagy
- a kiemelt költségvetési előirányzatnak.
Utóbbi ezúttal is a Nemzeti Tehetség Program” – válaszolta a Világgazdaságnak Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.
Fotó: Cseh Gábor
Elbukható az egyszázalékos szja-felajánlás is
Tavaly az Országos Mentőszolgálat Alapítvány végzett az élen, amely a felajánlásokból 336 millió forintot nyert el, 26 százalékkal többet, mint az előző évben. A Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítványnak 300 millió forintos támogatás jutott 2023-ban, míg a képzeletbeli dobogó legalsó fokára a Partizán Alapítvány állhatot fel 191 millió forinttal.
Bagdi ugyanakkor figyelmeztet: a személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról – függetlenül az szja-bevallás módjától – a bevallással együtt vagy külön is lehet rendelkezni, a 2024. május 21-ei határidő pedig jogvesztő. „Ez azt jelenti, hogy ha valaki május 21. után rendelkezik a befizetett személyi jövedelemadója 1+1 százalékáról, az érvénytelen, és a késedelem igazolási kérelemmel sem menthető ki” – mutatott rá.
Ez a civil szervezetek egyik fő bevételi forrása
Az adószakértő kiemelte: a civil kedvezményezettek javára viszont továbbra is évente kell nyilatkozni, mivel ezeket a felajánlásokat csak egy alkalommal, a rendelkezés évében veheti figyelembe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A civil szervezeteket tartalmazó lista 2023-ban mintegy 30 ezer kedvezményezettet foglalt magában.
„Az mindenképpen elmondható, hogy az egyszázalékos felajánlás továbbra is a civil szervezetek egyik fő bevételi forrása Magyarországon. A statisztika azt mutatja, hogy a felajánlások összege évről évre nő:
2023-ban több mint 15 milliárd forint jutott el hozzájuk.
Publikus információkból az derült ki, hogy tavaly összesen több mint 1,8 millió leadott érvényes nyilatkozat érkezett számukra. Egy civil szervezetre átlagosan 62 felajánlótól jön felajánlás, melynek átlagösszege évek óta növekszik: legutóbb ez körülbelül 520 ezer forint volt, ami csaknem 37 százalékos gyarapodás a 2022-es összeghez képes” – mondta a Niveus partnere.
A kicsiknek sok százezer, a nagyoknak sok millió forint a tét
Bagdi Lajos arról is beszélt, hogy ezek a támogatások hónapokkal a rendelkezés után, november környékén futnak be. „Azt a civil szervezetek nem látják, hogy volt-e olyan felajánlás, amely formai okokból lett elutasítva és ennek következtében nem érkezik be a pénz hozzájuk” – közölte.
Olyan problémáról azonban ő is tud, hogy néhány ezer forintos adótartozás miatt nem kapták meg eleinte a felajánlott teljes összeget, csak hosszas levelezés után. Mindenesetre fontos bevételi forrásról van szó, egy kis egyesületnek ugyanis akár sok százezer forint is juthat így.
A megkérdezett kisebb szervezetek átlagosan 10 ezer forint körüli összegre voltak jogosultak egy felajánlótól, ami az átlagos felajánlások számát figyelembe véve (62) 600-700 ezer forintos bevételt jelenthet számukra.
„Bár kis részben, de azért támogatja ez a működésüket. Persze még mindig messze elmarad a nagy szervezetek részére történő felajánlástól, például az Országos Mentőszolgálat Alapítvány 336 millió forintjától” – jegyezte meg Bagdi.
Milliárdokat vertek a katolikusok a reformátusokra
Ami az egyházakat illeti, ahogy lenni szokott, a legtöbb támogatást a Magyar Katolikus Egyház kapta tavaly, több mint 6 milliárd forintot, a második helyen a Magyarországi Református Egyház zárt 2,6 milliárddal, a harmadikon pedig a Magyarországi Evangélikus Egyház 743 millióval. A legtöbb felajánlásból részesültek között volt még a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége a 691 millió forintjával 2023-ban, amellyel megelőzte a Magyarországi Baptista Egyházat (461 millió forint) és a Tan Kapuja Buddhista Egyházat (290 millió forint).
