Eső ide vagy oda: továbbra sem barátja az időjárás a gabonatermelőknek
A tavalyi termés már nem nagyon kell senkinek, bár a legtöbb régióban még van belőle készlet – mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa. Az érdekképviselet megyei szervezeteitől gyűjtött árak az őszi búzánál inkább a még a táblákon fejlődő új termésre vonatkoznak, de egyelőre – legalábbis számottevő mennyiségben – nem konkrét üzleteket jelez a búza ára. Azt viszont igen, hogy a piac nem számít magas induló árakra.
Mindenesetre a MOSZ által gyűjtött árak az étkezési búzánál tonnánként 66 ezer forintnál kezdődnek, és általában 70-75 ezer forintig mennek el, de például Veszprém vármegyében 80-85 ezer, Nógrádban pedig 85-90 ezer forintról számoltak be a gazdálkodók. A takarmánybúzára pedig rendszerint ezeknél 2-3, néhol 5-6 ezer forinttal alacsonyabb árakat jeleztek.
Még korán van, változhat a búza ára
Mint Csősz Tibor elmondta, az ókészletek elhelyezkedése is sajátos, hiszen az egyébként sem nagy búzatermő területtel rendelkező Zalában – nyilván a határ közelségétől nem függetlenül – például már kisöpörték a raktárakat, de a szomszédos Somogyban még vannak készletek. Pedig a gabonaszállítás szempontjából Somogy vármegye sincs számottevően távolabb az exportpiacoktól, mint Zala. Az ótermésnek egyébként a MOSZ információi szerint a nagyobb része a kukorica.
A tavaszi munkákról szóló, május 13-i állapotfelmérés szerint
- a tavaszi árpa,
- a magborsó,
- a zab,
- a cukorrépa és
- a napraforgó
tervezett vetésterületén már 100 százalékban végeztek a munkával. Ezek közül a napraforgóé a legnagyobb, 746,4 ezer hektár. Szokás szerint
a tavaszi vetésűek közül a legnagyobb területen szemes kukorica kerül a talajba,
illetve került mert egy héttel ezelőtt már 99 százalékát el is végezték a munkának. Ugyanekkor az őszi kalászosok fejtrágyázását 1,28, gyomirtásukat pedig 1,25 millió hektáron fejezték be a tervezett 1,36 millió hektárból.
A tavaszi vetésekről, a kukorica és a napraforgótáblák állapotáról összességében azt lehet elmondani, hogy szépen „kisoroltak”, de
a talajok vízhiányát jelzi, hogy a téli szárazság után hiába volt eddig megfelelő mennyiségű eső az idén, a korábbról hiányzó csapadékot ez nem tudta teljesen pótolni, így a növényeken azért észrevenni a korábbi száraz időszak nyomait.
Voltak fagykárok is
Normál esetben, ennyi esőnél ez nem fordulna elő – tette hozzá a tanácsos. Összességében a szántóföldi növénytermesztésről elmondható, hogy a gazdálkodók olyan fajtákkal próbálnak dolgozni, amelyek szárazságtűrők, és jól bírják a hőséget, ehhez képest idén eddig normális mennyiségű csapadékot kaptak, miközben meglehetősen hűvös időben kell fejlődniük – mutatott rá Csősz Tibor egy az optimálistól távol álló körülményre. Kérdés, hogy ezeknek a fajtáknak a termésén mennyire látszanak majd ezek a hűvös hetek.
A szokásosnál jóval hidegebb májusban azt tapasztalják a gazdálkodók, hogy a kellőnél lassabb ütemben fejlődnek a növények. Ráadásul tavaszi fagyok is voltak, amelyek nemcsak a gyümölcstermést károsították, hanem például a kukoricát is „megcsípték”, sőt van, ahol erőteljesebb volt a hideghatás, mert egyes területeken már szárad is el a növény. Így könnyen lehet, hogy idén a kárenyhítési rendszerben megjelennek a szántóföldi növénytermesztők fagykárbejelentései is.
Ajánlott videók
A debreceni BMW-gyártól várjuk most a magyar autóipar feltámadását, de lehet, hogy ez is kevés lesz az örömhöz
