Eső ide vagy oda: továbbra sem barátja az időjárás a gabonatermelőknek
A tavalyi termés már nem nagyon kell senkinek, bár a legtöbb régióban még van belőle készlet – mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa. Az érdekképviselet megyei szervezeteitől gyűjtött árak az őszi búzánál inkább a még a táblákon fejlődő új termésre vonatkoznak, de egyelőre – legalábbis számottevő mennyiségben – nem konkrét üzleteket jelez a búza ára. Azt viszont igen, hogy a piac nem számít magas induló árakra.
Mindenesetre a MOSZ által gyűjtött árak az étkezési búzánál tonnánként 66 ezer forintnál kezdődnek, és általában 70-75 ezer forintig mennek el, de például Veszprém vármegyében 80-85 ezer, Nógrádban pedig 85-90 ezer forintról számoltak be a gazdálkodók. A takarmánybúzára pedig rendszerint ezeknél 2-3, néhol 5-6 ezer forinttal alacsonyabb árakat jeleztek.
Még korán van, változhat a búza ára
Mint Csősz Tibor elmondta, az ókészletek elhelyezkedése is sajátos, hiszen az egyébként sem nagy búzatermő területtel rendelkező Zalában – nyilván a határ közelségétől nem függetlenül – például már kisöpörték a raktárakat, de a szomszédos Somogyban még vannak készletek. Pedig a gabonaszállítás szempontjából Somogy vármegye sincs számottevően távolabb az exportpiacoktól, mint Zala. Az ótermésnek egyébként a MOSZ információi szerint a nagyobb része a kukorica.
A tavaszi munkákról szóló, május 13-i állapotfelmérés szerint
- a tavaszi árpa,
- a magborsó,
- a zab,
- a cukorrépa és
- a napraforgó
tervezett vetésterületén már 100 százalékban végeztek a munkával. Ezek közül a napraforgóé a legnagyobb, 746,4 ezer hektár. Szokás szerint
a tavaszi vetésűek közül a legnagyobb területen szemes kukorica kerül a talajba,
illetve került mert egy héttel ezelőtt már 99 százalékát el is végezték a munkának. Ugyanekkor az őszi kalászosok fejtrágyázását 1,28, gyomirtásukat pedig 1,25 millió hektáron fejezték be a tervezett 1,36 millió hektárból.
A tavaszi vetésekről, a kukorica és a napraforgótáblák állapotáról összességében azt lehet elmondani, hogy szépen „kisoroltak”, de
a talajok vízhiányát jelzi, hogy a téli szárazság után hiába volt eddig megfelelő mennyiségű eső az idén, a korábbról hiányzó csapadékot ez nem tudta teljesen pótolni, így a növényeken azért észrevenni a korábbi száraz időszak nyomait.
Voltak fagykárok is
Normál esetben, ennyi esőnél ez nem fordulna elő – tette hozzá a tanácsos. Összességében a szántóföldi növénytermesztésről elmondható, hogy a gazdálkodók olyan fajtákkal próbálnak dolgozni, amelyek szárazságtűrők, és jól bírják a hőséget, ehhez képest idén eddig normális mennyiségű csapadékot kaptak, miközben meglehetősen hűvös időben kell fejlődniük – mutatott rá Csősz Tibor egy az optimálistól távol álló körülményre. Kérdés, hogy ezeknek a fajtáknak a termésén mennyire látszanak majd ezek a hűvös hetek.
A szokásosnál jóval hidegebb májusban azt tapasztalják a gazdálkodók, hogy a kellőnél lassabb ütemben fejlődnek a növények. Ráadásul tavaszi fagyok is voltak, amelyek nemcsak a gyümölcstermést károsították, hanem például a kukoricát is „megcsípték”, sőt van, ahol erőteljesebb volt a hideghatás, mert egyes területeken már szárad is el a növény. Így könnyen lehet, hogy idén a kárenyhítési rendszerben megjelennek a szántóföldi növénytermesztők fagykárbejelentései is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.