Így csökkenthető a rezsiszámla - most kell lépni az olcsóbb téli távfűtés érdekében

A hatékony és ezen keresztül olcsóbb távfűtés egyik kulcsa a felhasznált hő mérése és a felhasznált hőmennyiség alapján történő számlázása. Az állam pályázatokon elnyerhető pénzzel is támogatja a lakosság ez irányú fejlesztéseit. A hazai távfűtés állapotáról, a támogatásokról Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke, egyben a a Főtáv távhőszolgáltatási és energetikai vezérigazgató-helyettese nyilatkozott. Elmondta például, mit ért az uniós szabályozás hatékony távfűtésen, és megtudtuk, melyik tűnik a fogyasztásalapú hőenergia-számlázás legészszerűbb módjának.

Ön tavaly októberben azt mondta, hogy Magyarországon mintegy 134 ezer lakásban nincs megoldva a távfűtés radiátoronkénti szabályozhatósága. Javult azóta érdemben a helyzet?

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint mintegy 134 ezer úgynevezett egycsöves átfolyós fűtési rendszerű lakásban a fűtéskorszerűsítésre, szabályozhatóság kialakítására és a fűtési költségmegosztók felszerelésére még nem került sor. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy azokban az épületekben, amelyeknek a fűtési rendszere nem szabályozható – a jelenleg hatályos jogszabályok szerint – a fűtési költségmegosztók felszerelése nem költséghatékony. Így ezeket a lakóközösségeket nem terheli beruházási kötelezettség a szabályozhatóság megteremtésére sem.

A már szabályozható fűtési rendszerű épületekben viszont el kell végezni a fűtési költségmegosztók költséghatékonysági vizsgálatát. Amennyiben a számítás azt mutatja, hogy azok felszerelése költséghatékony – azaz több megtakarítás érhető el a számlában, mint amennyibe a beruházás és a költségmegosztók tízéves üzemeltetése kerül –, akkor fel kell szerelni az eszközöket. Ezen kötelezettség teljesítését támogatja az 5 milliárd forint keretű, 100 százalékos támogatási intenzitású Távolról leolvasható fűtési költségmegosztók felszerelése távhővel ellátott lakóépületeknél című pályázati felhívás. A pályázatot 2025. június 16-án hirdette meg a Nemzeti Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség, és 2025. június 30. 10 órától lehet a pályázatokat benyújtani.

A MATÁSZSZ tagvállalatai készen állnak a fogyasztásalapú hőenergia-számlázásra?

Az általános válasz az, hogy igen, de rögtön meg kell jegyezni, hogy a felhasználók/díjfizetők részére a távhőszolgáltatók ma is fogyasztási alapon számláznak. A kérdés az, hogy hol történik a fogyasztás mérése.

• Ha a szolgáltatott hőmennyiséget épületszinten mérik, akkor a díjfizetők (lakások) részére a díjszétosztás – amelyet jogszabály szerint az épületek közös képviseletei által megadott arányok szerint jellemzően a távhőszolgáltatók végeznek – történhet légköbméteralapon vagy költségmegosztó alapján. Ez esetben tehát a szolgáltató az egyes lakásoknak számláz.
• Van példa arra is, hogy a távhőszolgáltató a lakossági felhasználónak (épületnek) számlázza a hőközpontban mért fogyasztást egy összegben, majd a lakóközösség – az általa meghatározott módon – szétosztja a számla összegét az egyes épületrészekre (lakásokra). Hosszú távon célszerű lenne idehaza is ezt az Európában általánosan alkalmazott elszámolási és számlázási módot főszabállyá tenni.
• Ezen túl 10-15 ezer távhős lakásban épületrész- (lakás) szintű hőmennyiségmérés van. Ezekben az esetekben a távhőszolgáltató nem az épülettel áll szerződésben, hanem az épületrésszel, és a fogyasztásalapú számlázás is oda történik. A lakásonkénti hőmennyiségmérők utólagos beépítése általában nem gazdaságos, inkább új építésű épületek esetén fordul elő.
• Nagyszámú, távhővel ellátott lakás esetében a használatimelegvíz-szolgáltatást a lakások melegvíz-mérőin mért fogyasztás alapján számolják el és számlázzák.
   

Kor és állapot szerint jellemzően milyenek a hazai lakásokban lévő konvektorok?

A hazai lakásokban lévő konvektorok állapotáról – tekintettel arra, hogy ezen egyedi gázellátású épületek, lakások nem tartoznak a távhőellátásba – nincs érdemi információnk. Ugyanakkor az általánosságban elmondható, hogy inkább lenne indokolt ezen épületek távhőszolgáltatásba kapcsolásának, mint a konvektorcserének a támogatása a jövőre nézve. A hazai távhős épületekben található radiátorok (hőleadók) állományáráról sincs érdemi információnk, hiszen azok a felhasználók tulajdonában vannak. Ezzel együtt elmondható, hogy a hőleadók cseréjére jellemzően inkább az esztétikai avulás, mint a műszaki állapot, a működőképesség romlása miatt kerül sor. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a távhőszolgáltatás (hosszú távú) fejlesztésének és annak részeként az alacsonyabb hőmérsékletű rendszerekre történő átállás lehetőségének egyik előfeltétele, hogy egy esetleges radiátor-korszerűsítést támogató program során a fűtőfelület ne csökkenjen.

A lakásokban az egyedi mérő felszerelése után csökkent-e kimutathatóan a hőfogyasztás?

Mind az egyedi mérők, mind a költségmegosztók felszerelése esetén kimutatható hőfogyasztás-csökkenés. Ezt támasztja alá az az ajánlás, amelyet a szövetségünk az önkormányzati szövetségeknek adott. Eszerint a fűtési költségmegosztók felszerelésével termosztatikus radiátorszelepek esetén 10-15 százalékos, míg kézi radiátorszelepek esetén 6-10 százalékos megtakarítási arány érhető el. Ez annak köszönhető, hogy a fogyasztással arányos díjfizetés nagyon erősen motiválja a végfelhasználót az észszerű, tudatos energiafelhasználásra.

A most indult 45 milliárd forintos távhőfejlesztési pályázat forrását mire kellene leginkább fordítani?

Jelenleg két távhős pályázati kiírást hirdettek meg. A Távfűtési rendszer infrastruktúrájának korszerűsítése és fejlesztése című pályázati felhívás támogatási kerete 45 milliárd forint, amelyből 25 milliárd forintra 2025. június 18-tól lehetett pályázni. A megújuló alapú hőforrások és a maradékhő távhőrendszeri bekötésére szóló, támogatható tevékenységre rendelkezésre álló 20 milliárd forintra a kiírás második szakaszától lehet majd pályázni. A felhívás – amelynek szakmai megalapozásában a szövetségünk tevékenyen közreműködött – a távhőszolgáltatók számára legfontosabb területeket:

• a távvezetékek technológiaváltó energiahatékonysági rekonstrukcióját,
• a szolgáltatói hőközpontok szétválasztását
• és a felhasználói hőközpontok korszerűsítését célozza.

Emellett – a pályázat második szakaszától – az unió energiahatékonysági direktívája szerinti hatékony távfűtéssé válás lehetőségét megteremtő hőforrások távhőbe kötését támogatja.

A Megújuló energián alapuló távfűtési rendszer korszerűsítése és fejlesztése című további pályázati felhívás, amelynek kerete 51 milliárd forint, szintén a hatékony távfűtés irányába való elmozdulásra, a földgázfelhasználás csökkentésére, az energiafüggetlenségre és energiabiztonságra fókuszál. Különösen fontos ez a kiírás, mert a hatékony távfűtés megvalósítása irányába történő lépések érdemben járulnak hozzá az ország földgázfelhasználásának csökkentéséhez, a hazai, helyben elérhető energiaforrások felhasználásának bővüléséhez. Mindez csökkenti hazánk földgázkitettségét, növeli energiabiztonságát és energiafüggetlenségét. Mára elmondható, hogy a hatékony távfűtéssé válásba történő befektetés elsősorban energiabiztonsági kérdés, és a hazai távhőszolgáltatók a jövőbeli energiafüggetlenség egyik alappillérei.
 

Mekkora a hazai távhőágazat éves fejlesztési igénye a gördülő fejlesztési tervek alapján, ha van róla összesített adat?

A hazai távhőszektor éves fejlesztési igényére vonatkozóan nincsenek tényszerű adataink. A távhőszolgáltatásról szóló törvény 2025. június 10-én hatályba lépett módosítása írja elő a távhőszolgáltatók számára a fejlesztési tervek készítésének kötelezettségét. A fejlesztési terveket első alkalommal 2026. december 31-ig kell benyújtani a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak jóváhagyásra. Szektoriális szintű információkra várhatóan ezt követően lehet szert tenni. Addig is, amíg ezek a fejlesztési tervek elkészülnek, annyi becslés biztosan tehető, hogy 

Ez nyilvánvalóan igényli a folyamatban lévő Modernizációs Alap pályázathoz hasonló, a jelentős beruházásokat támogató forrásokat. Ezt a jelentős forrásigényt támasztja alá, hogy az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint egy hét alatt 30 távhőszolgáltató máris az energiahatékonyság növelésére rendelkezésre álló 45 milliárdos keret kétharmadára nyújtott be pályázatot a Jedlik Ányos Energetikai Program első kiírásában.