Tényleg annyira csórók a magyarok, hogy nyaralni sincs pénzük? A számok nem ezt mutatják

A hazai lakosságnak legalább a fele megengedheti magának, hogy a napi megélhetésen felül hosszabb-rövidebb időre pihenésre és nyaralásra fordítson a jövedelméből – ez olvasható ki azokból az adatokból, amelyeket azok után vettünk szemügyre, hogy néhány hete a Publicus kiadta legfrissebb kutatását. A közvélemény-kutató intézet saját felmérése alapján azt állította, hogy a magyarok kétharmada nem tervez idén nyaralni. A hangzatos cím valódiságtartalmát persze nem könnyű leellenőrizni, hiszen szubjektív véleményeken és a gazdasági közérzeten alapul, tehát jó eséllyel a valóságosnál rosszabb képet mutat a magyarok nyaralási terveiről. Azonban szerencsére vannak egészen konkrét, objektív adataink, amelyek nem igazolják a kutatás megállapítását.

Kétszer annyi vendéget fogadtak tavaly a magyar szálláshelyek, mint 14 éve

Fontos az elején rögzíteni, hogy nagyon nehéz reális képet adni arról, hogy pontosan hány magyar nyaral idehaza vagy a határon túl. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) különbontja az egynapos és többnapos utazásokat a külföldi és a belföldi utaknál is, amelyek motivációk szerint is igencsak eltérők lehetnek. Ahogy a határon túl, úgy idehaza is jelen van az üzleti célú utazás, a munkába járás vagy egy ismerős meglátogatása, amelyeknek értelemszerűen semmi közük nincsen a nyaraláshoz, tehát ezekből az adatokból nem derül ki, hogy a valóságban hány fő töli a szabadidejét pihenéssel.

A belföldi utaknál ezért leginkább a szálláshelyek által közölt számokra érdemes hagyatkozni. Tavaly a magyarországi szálláshelyeken 9,3 millió belföldi vendég fordult meg. Mindez elsőre nem sokat mond, hiszen valaki többször is megszállhat egy évben, csakhogy ez a szám 2010-ben még 3,9 millió volt, azaz 14 év alatt megduplázódott a hazai vendégforgalom. A vendégéjszakák adataiban is visszaköszön a dinamikus növekedés: míg 2010-ben 9,9 millió vendégéjszakát töltöttek a magyarok a hazai szálláshelyeken, 2024-ben már 22 milliót.

Természetesen ezek a számok nem azt jelentik, hogy minden magyar nyaralt volna, mivel eleve aki jobb anyagi helyzetben van, az valószínűleg többször is megengedheti magának a pihenést. Ezért beszédesebb az az adatsor, amely a többnapos turisztikai célú belföldi utazásokat mutatja be motiváció szerint. Itt már kisebb a bővülés 10 év távlatban, a trend egyértelmű:

• míg 2013-ban pihenés, üdülés és szórakozás motivációjú utazást 5,4 millió esetben regisztrált a KSH,
• 2024-ben már 6,9 milliót.

Azt érdemes megjegyezni, hogy a 2010-es évek elején igencsak érződött még a nagy gazdasági világválság hatása, aminek következtében az emberek sokáig visszafogták a költéseiket. Azonban az elmúlt időszakban is bőven akadt a bajból, elég csak a Covidra, az orosz–ukrán háborúra vagy a megemelkedett inflációra gondolni. Hogy ezek ellenére a turizmus ilyen számokat produkál, az azt mutatja, hogy jelentősen erősödhetett a középosztály Magyarországon, akiket kevésbé érint a megélhetési költségek esetleges emelkedése. Tehát ha 2010-ben igaz is volt az az állítás, hogy a magyarok kétharmada nem nyaral, 2024-ben már biztosan nem.

Egyre többet utazik a magyar külföldre

A külföldi turizmus számait még nehezebb mérni, ami leginkább a helyi idegenforgalmi hatóságok adataiból ismerhető meg, ezeket pedig pár ország kivételével szinte alig közlik. És nem könnyíti meg a KSH sem az ember dolgát, hiszen az egynapos és a többnapos utazásokat is nyilvántartja, amelyek jó része üzleti célú, az egynaposak pedig a bevásárlóturizmushoz kötődnek. 

Ugyanakkor többet árul el az az adat, amely a magyarok külföldi költéseit mutatja be. Ezek alapján 2010-ben még 453 milliárdot költöttek a honfitársaink külföldi utazásaik során, 2024-ben már 1357 milliárd forintot, ami háromszoros növekedés szűk másfél évtized leforgása alatt. Persze az inflációs hatást is számításba kell venni, de reálértéken így is jókora volt a növekedés.

Soha ennyi magyar nem nyaralt Horvátországban, mint tavaly

A magyarok körében a legnépszerűbb úti cél évtizedek óta Horvátország, ahova minden nyáron magyar családok százezrei utaznak. A horvát idegenforgalmi közösség adatai szerint 2024-ben 790 ezer honfitársunk fordult meg az országban, amivel a top 10-ben vagyunk a küldő országok között. A prímet régóta a németek vezetik, akik most épp mintha elhanyagolnák déli szomszédunkat. Ám a mi szempontunkból lényegesebb, hogy a tavalyi év abszolút rekordnak számít, főleg ha 2010-zel vetjük össze.

2008-ban, a nagy gazdasági világválság kitörésének évében 370 ezer magyar volt olyan szerencsés, hogy az Adriai-tengert megcsodálhassa. Ez a szám aztán sokáig stagnált az elhúzódó gazdasági nehézségek következtében, míg 2013 volt az első év, amikor sikerült megközelíteni a 2008-as adatokat. A 2010-es évek javuló jövedelmi viszonyai közepette tovább emelkedett a Horvátországban nyaraló magyarok száma, amit a Covid csak átmenetileg tört meg. 

És még nem beszéltünk azokról, akik Olaszországban, Montenegróban, Spanyolországban vagy Görögországban nyaralnak. Ezek alapján pedig nem túlzás azt állítani, hogy a másfél milliót is elérheti azon magyarok száma, akik külföldre utaznak pihenni idén nyáron.