Megfelezné a magyar háztartások rezsiterheit a lakásállomány korszerűsítése

A klímasemlegességi feladat olyan mértékű változ(tat)ásokat igényel a gazdaságban és mindennapjainkban, hogy már a 2030-ig hátra lévő ötéves periódusban fel kellene gyorsítani az energiaátmenetet az energiatakarékos és erőforrás-hatékony, megújulóenergia-alapú gazdaság felé.

Pontosan mit értünk ez alatt? A lakó- és középületek a hazai elsődleges energiaigény kb.  40 százalékáért felelősek, ezért az energiaátmenetben kulcs a lakásállomány energetikai felújítása. A képlet egyszerű: a magyar háztartások 86 százaléka, mintegy 3,85 millió háztartás energetikai szempontból ma is elavult, energetikai korszerűsítésre szorul. 

Alapos erősítésre, akár újratervezésre lesz szükség. Az Európai Bizottság május végén kiadott értékelése szerint a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT 2030) kitűzött energiahatékonysági célok nem elégségesek, a terv nem állítja klímasemlegességi pályára a gazdaságot. Az MTVSZ klímaterv-értékelése szerint az épületek energetikai felújításának keretezése, pénzügyi forrásainak bemutatása hiányos, miközben az energiaigényes újraiparosítás aránytalan és indokolatlan előnyöket élvez. A magyar Alkotmánybíróság a június 4-én a klímatörvényről meghozott döntésében szintén a 2030-as célokat kevesellte. A taláros testület szerint a törvény nem szabályozza megfelelően az éghajlatváltozás mérséklésének, az alkalmazkodásnak, valamint az ellenálló képesség növelésének eszközeit, ezért a klímatörvényt 2026. június végéig erősíteni kell. Az épületek, lakások energetikai felújítása mindhárom éghajlatvédelmi ághoz hozzájárul, ezért központi szerepe kell hogy legyen az erősítésben.

A számok nyelvére lefordítva mindez azt jelenti, hogy évente 100–130 ezer lakóépület átfogó, alapos energetikai korszerűsítése szükséges Magyarországon a 2050-es klímasemlegességhez. A jelenleg futó lakásfelújítási, otthonteremtési programok többsége nem tartalmaz kifejezetten energetikai feltételeket, kivéve az Otthonfelújítási Program (ott feltétel a felújítással a min. 30 százalékos energiamegtakarítás elérése). Csakhogy ez utóbbi 2029-ig összesen 20 ezer családi ház energetikai felújítását teszi lehetővé, tehát bár fontos előrelépés, részmegoldást kínál. 

Az energetikai korszerűsítésre váró lakóingatlanok hatalmas volumene finanszírozási oldalon komoly kihívás elé állít minden szereplőt (nemcsak a magyar államot). Ezért minden lehetséges európai uniós, magyar állami és magánforrást, piaci mechanizmust mozgósítani kellene, utóbbiakba beleértve az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert, zöld-/felújítási hiteleket, sőt a jelenlegi fosszilis támogatások átcsoportosítását. Az RRF-REPowerEU program keretében eredetileg lakossági energiahatékonysági célokra elkülönített, mintegy 200 milliárd forint európai uniós forrás sorsának rendezése ugyanúgy szükséges, mint az, hogy az Igazságos Átmenet Alap módosítás alatt álló tervezetében a lakossági felújítások támogatására eredetileg elkülönített uniós források azon a célon maradjanak.

A különféle források hatékony felhasználásához elengedhetetlen egy hosszú távon kiszámítható és átlátható keretrendszer: olyan, amely biztonságot nyújt a lakosságnak, kiszámíthatóságot a kivitelezőknek és stabilitást a pénzügyi szereplőknek. A rendszernek minden lakástípust és lakossági célcsoportot érintenie kell, egyablakos ügyintézési lehetőség és megfelelő minőségbiztosítás működtetése mellett. Így a program része lehetne egy újratöltődő, visszatérülő pénzügyi alap, amely fenntartható módon biztosítja az energiahatékonysági beruházások forrásait, valamint egy olyan tanácsadói hálózat létrehozása, amely a tervezéstől a kivitelezésig kíséri, segíti a pályázókat.

Az átlagjövedelmű háztartásokat támogatás és kamatmentes hitel kombinációjával lehet elérni, míg az alacsony jövedelműek számára 90-95 százalékos támogatási intenzitást kellene biztosítani.

A klímasemlegességi mérföldköveknek megfelelő volumenű energetikai felújításokkal felpörgetett energiaátmenet esetében az egyéni, a közösségi és a nemzetgazdasági érdek kéz a kézben járna. Ugyanis a szakmai modellszámítások azt mutatják, hogy egy klímasemlegességi pályával kompatibilis energiaátmenettel 2030-ig a magyar GDP akár 8,8 százaléka is megtakarítható.