Fő a feje Kármán Andrásnak: 1800 milliárd forintot kell találni a magyar költségvetésben, az elemző sokkoló képet festett a valós helyzetről – a piac már beárazta a Tisza megszorításait

A napokban részletes jelentést tett közzé a napokban a költségvetés állapotáról a Pénzügyminisztérium. A dokumentum nem csupán új adatokat közölt, hanem olyan betekintést is adott az államháztartás helyzetébe, amilyenre korábban ritkán volt példa. A 2026-os költségvetést az előző Országgyűlés a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal fogadta el. Az új kormány átvilágítása szerint azonban, ha nem történt volna kormányváltás és nem születnek korrekciós intézkedések, a deficit elérhette volna a GDP 8,3 százalékát. Az EU-val kötött megállapodás és az eddig bejelentett kormányzati lépések az idei évre várható hiányt 7,5 százalékra mérsékelték.

A kormány korábban bejelentette, hogy augusztus végéig módosítja az idei költségvetést, és új hiánycélt is kijelöl az idei évre. Majd október végéig benyújtja a 2027-es költségvetést, valamint elkészíti a középtávú költségvetési tervet is.

Molnár Lászlót, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója az Index-nek úgy nyilatkozott, hogy a most ismertetett hiány érdemben már nem nagyon tud lejjebb menni. Ráadásul ebben már azzal is számolnak, hogy az Európai Unió elfogadja a benyújtott számlák egy részét, vagyis megérkeznek az uniós források. És a most emlegetett, nagyjából 7,5 százalékos hiány a valódi, uniós módszertan szerinti deficit.

Kihívások előtt a költségvetés

„Ha jól értelmeztem a pénzügyminiszter nyilatkozatát, akkor az idei hiányból körülbelül 2 százalékpontot egyszeri tételek okoznak. Amennyiben ezeket levonjuk, úgy nagyjából 5 százalékos, tartós hiánnyal kell számolni, amelyet a következő években kezelni kell” – emelte ki a szakértő. Hozzátette, hogy ehhez még hozzáadódnak azok a már bejelentett, de még meg nem valósult intézkedések is, mint a nyugdíjkorrekció, a nyugdíjasoknak szánt SZÉP-kártya vagy a minimálbéresek adómentessége.

A GKI vezető kutatója szerint így önmagában a már ismertetett ígéretek teljesítése is hozzávetőleg 1500 milliárd forintos tartós többletkiadást jelentene évente. És ebben még nincs benne a kétgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességének következő, 2027. január 1-jére tervezett bővítése sem, amely az idei évhez képest további mintegy 200 milliárd forinttal növelheti a költségvetés terheit.

„Ha ezt is hozzászámoljuk, akkor már 1700 milliárd forintnyi tartós többletkiadásnál járunk. Ez jól mutatja, milyen jelentős költségvetési terhet jelentenek a vállalások. Különösen akkor, ha nemcsak az új kormány ígéreteit, hanem a korábbi kormányzat vállalásait is fenn akarják tartani” – mondta Molnár László.

A szakértő szerint ha az államadósság idén nominálisan körülbelül 4000 milliárd forinttal nő, akkor már egy 5 százalékos kamatszint is évi 200 milliárd forint körüli többletkamatot jelent. Ezért a kamatkiadások mérséklődésétől nem érdemes tartós megoldást várni. Az Európai Bizottság egyik hosszú távú előrejelzése szerint ugyan 2027-ben még csökkenhetnek ezek a kiadások, de 2028-tól ismét emelkedésnek indulhatnak. Vagyis el kell dönteni, hogy az állam hol tud tartósan megtakarítani.

Azonban bevételi oldalon is vannak lehetőségek. Ilyen lehet például a tervezett vagyonadó, de Molnár László szerint érdemes lenne megvizsgálni azt is, hogy hosszú távon indokolt-e fenntartani a 9 százalékos társaságiadó-kulcsot. Ha ez például 15 százalékra emelkedne, Magyarország még mindig az uniós átlag alatt maradna. Emellett számos adókedvezményt is felül lehetne vizsgálni.

Molnár László szerint a jelenlegi ismeretek alapján az idei, 7,5 százalék körüli hiány érdemben már nehezen csökkenthető, mivel az új kormány több vállalása még az idén többletkiadást jelent, miközben az uniós források beérkezése sem javítja automatikusan a költségvetési hiányt. „A korábban megvalósított beruházások uniós finanszírozása elsősorban a költségvetés likviditását javítja, vagyis kevesebb állampapírt kell kibocsátani, így valamelyest csökkennek a kamatkiadások. Ettől azonban maga a hiány nem lesz érdemben kisebb” – fogalmazott a GKI elemzője.

Az euróbevezetés miatt sem mindegy a hiány

A 2027-re előre jelzett 6,1 százalékos hiány sem biztos, hogy tartható, mert a számítások még nem tartalmazzák teljeskörűen az új kormány vállalásainak költségvetési hatását. Molnár László szerint ha azonban az új kormány a választási kampányban tett vállalásait is megvalósítja, akkor szerinte a kiindulópont ismét a GDP 7,5 százaléka körüli hiány lesz.

Ugyanakkor szerinte ha a kormány komolyan gondolja a maastrichti kritériumok teljesítését és az euró bevezetésének előkészítését, akkor már 2027-ben legalább 5,5 százalékra kellene leszorítani a hiányt. Ez hozzávetőleg a GDP 2 százalékának, vagyis mintegy 1800 milliárd forintnak megfelelő költségvetési kiigazítást jelentene.

Úgy véli, hogy a hiány csökkentése nem lehetetlen, ám politikai bátorságot igényel. Át kell gondolni, mely kiadásokat érdemes fenntartani, mert nem működik az a logika, hogy minden korábbi intézkedés megmarad, új programok is indulnak, miközben jelentősen csökkennek az állami kiadások.

A GKI Gazdaságkutató vezető kutatója szerint a megtakarítások elsősorban a pazarló állami működés visszaszorításából, a túlárazott közbeszerzések megszüntetéséből és a gazdaságfejlesztési támogatások felülvizsgálatából érkezhetnek, de kisebb bevételnövelő lépésekre is szükség lehet.