Súlyos állításokat tett a Luftwaffe vezetője: ha nem védi meg Amerika, elvérzik a NATO – már bármit megvesznek, csak legyen fegyver

A kétnapos, feszültségekkel teli ankarai NATO-csúcstalálkozó legfőbb tanulsága, hogy Európa rákényszerült saját védelmi és biztonsági függetlenségének felgyorsítására. A szövetség egy új korszakba lépett, ahol az amerikai garanciák helyét a nagyobb európai felelősségvállalás veszi át. 

Ezt támasztják alá a német légierő, a Luftwaffe parancsnokának szavai is, Holger Neumann altábornagy a Politiconak arról beszélt, Németországnak továbbra is bevált fegyvereket, például vadászgépeket kell vásárolnia az Egyesült Államoktól, hogy ellensúlyozza Vlagyimir Putyin fenyegetését, miközben Európa kiépíti saját hosszú távú védelmi iparát. A katonai vezető hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a saját képességek továbbfejlesztése hosszú távú folyamat, az idő pedig a NATO ellen dolgozik: 

Neumann rámutatott, olyan esetekre, ha az európai vagy a NATO légierejének azonnal kell reagálnia egy konfliktusra, akár az oroszok ellen, akkor meg kell gyorsítani a folyamatokat azzal, hogy "kereskedelmi forgalomban kapható rendszereket szerzünk be” Ezek talán nem felelnek meg minden német követelménynek – tette hozzá –, de még mindig „a legjobb dolog, amit most vásárolhat a következő néhány évben”.

Az Európai Unió az utóbbi időben több olyan új finanszírozási eszközt, hitelkeretet és mentőövet léptetett életbe, amelyek kifejezetten az európai hadiipari kapacitások növelését és a közös fegyvervásárlást ösztönzik, háttérbe szorítva a külső (például amerikai) beszállítókat. A vitát alapvetően a gazdasági és stratégiai érdekellentét élezi ki az Egyesült Államok és Európa között. Miközben Donald Trump fegyvervásárlásra és a védelmi költségvetések emelésére kényszeríti az európai tagállamokat, elvárja, hogy ez a pénz az amerikai hadiiparhoz áramoljon.

Mutatjuk három oldalról, hogy miről van szó:

1. Az ankarai csúcson is felerősödött helyzetben Washington nehezményezi, hogy az európai védelmi pénzeket  nem amerikai fegyverrendszerekre, így F-35-ös vadászgépekre költik 
2. Az Európai Unió célja, hogy a megnövekedett forrásokból a saját védelmi bázisát és gyárait fejlessze a hosszú távú önellátás érdekében.
3. Közben az orosz fenyegetés miatt az európai országoknak egyszerre kell gyorsan reagálniuk az orosz veszélyre és kezelniük azt a kockázatot, hogy az USA kiszámíthatatlan partnerré válhat.

A Luftwaffe parancsnoka nem csak önkritikát gyakorolt a Politicónak adott interjúban, de segít képbe kerülni: tisztán látszik, hogy az európai politikai ambíciók és a katonai realitás között hatalmas szakadék tátong. Bár az Európai Unió gazdasági és védelmi autonómiára törekszik, a haderőnek azonnali megoldásokra van szüksége Vlagyimir Putyin elrettentésére.

Neumann szerint az európai ipar bár erős képességekkel rendelkezik, de nem fejlesztette ki az élvonalbeli technológiát ugyanolyan ütemben, mint az Egyesült Államok. A cél most az, hogy áthidalják a közvetlen hiányosságokat anélkül, hogy feladnák az európai projekteket. „A legnyilvánvalóbb példa erre az amerikai gyártmányú Lockheed Martin F-35 Lightning II. Berlin 2022 decemberében hagyta jóvá 35 darab F-35A lopakodó vadászgép beszerzését 8,3 milliárd euró értékben; a repülőgépek az elöregedő Tornadókat váltják fel az atomfegyverek szállításában a NATO nukleáris fegyvermegosztási megállapodásai alapján" – mutatott rá a parancsnok. 

Neumann szerint az első, Németországnak szánt repülőgép várhatóan szeptemberben gördül le az amerikai gyártósorról, 2027 végére pedig már a nyugat-németországi Büchel légibázison teljesítenek szolgálatot, több mint egyéves amerikai pilótaképzés után.„Vannak elképzelések a Luftwaffe-n belül további F-35-ösök beszerzésére is, de erről még nem született végleges döntés” – mondta.

Merznek nem tetszett, hogy csak kispados, sértődés lett a vége: ennyi volt az európai csúcsvadászgépnek 

Mint ismert, júniusban ért véget a hatodik generációs európai harci repülőgép közös fejlesztéséről szóló, évek óta holtponton lévő tárgyalássorozat. Friedrich Merz kancellár Emmanuel Macron francia elnököt már tájékoztatta arról, hogy a közös repülőgép megépítése nem folytatódik. A projekt keretében eredetileg egy pilótával vezethető vadászgépet kellett volna kifejleszteni, amelynek a FCAS elnevezésű jövőbeli légi harcrendszer magját kellett volna alkotnia. A tervezett rendszer részeként fejlesztenék azt a digitális rendszert is, amely a repülőgépeket drónokhoz és műholdakhoz kapcsolja, ezt a komponenst a két ország egyelőre közösen kívánja tovább fejleszteni.

A kudarc hátterében az áll, hogy a projektben érintett cégek – a német oldalon az Airbus, a francia oldalon a Dassault – a politikai erőfeszítések ellenére sem tudtak megállapodni – magyarázta egy magas rangú német kormánytisztviselő a lapnak. A Dassault mindvégig vezető szerepet követelt magának, az Airbus viszont nem volt hajlandó másodrendű partner pozíciójába szorulni, írta meg a Világgazdaság. 

Neumann hangsúlyozta, hogy a tágabb értelemben vett FCAS koncepció nem feltétlenül ért véget. „Az egyetlen döntés csupán, amit meghoztunk, az az, hogy nem fogunk együtt építeni egy emberes felügyelettel rendelkező parancsnoki vadászgépet” – mondta. Németország közben újabb Eurofightereket is vásárol, amelyet 2031 és 2034 között szállítanak ki. Neumann azonban azt mondta, hogy ezután már nem szabad további negyedik generációs repülőgép-vásárlásokba invesztálni.  Szerinte a 2035-ben vagy azután induló projekteknél már alapkövetelmény az ötödik generációs szint. A cél egy európai vadászgép megalkotása összefogással vagy egy meglévő programon keresztül. Mivel azonban 2035-ig egyik verzió sem készülne el, ki kell találni, mi legyen az átmeneti megoldás a következő évekre.

Az európai szövetségesek kritikus mértékben támaszkodnak az USA-ra olyan kulcsfontosságú területeken, mint a műholdas felderítés, a nagy hatótávolságú megfigyelés, a rakétavédelem és a logisztika. Ezeket Washington nélkül Európa jelenleg lényegében képtelen biztosítani. 

Azért az nem úgy van, hogy csak kilép Amerika a NATO-ból 

Noha a német légierő parancsnoka sem egy formális amerikai kilépési nyilatkozattól fél, sokkal inkább attól a gyakorlati realitástól, hogy az USA által garantált „védelmi ernyő" (például atomfegyverek) bármikor megszűnhet, Trump sem fog csak úgy hátat fordítani annak a katonai szövetségnek, aminek kiadásait 60 százalékban ő állja, a 80 ezer katonáról nem is beszélve. 

„Egy évvel ezelőtt is komoly feszültség volt amiatt, hogy az európai vezetők attól tartottak, hogy Trump teljesen kiléptetheti Amerikát a NATO-ból, és így magukra hagyhatják őket Oroszországgal szemben. Ez a fenyegetés mára veszített az erejéből. A csaknem 80 éves szövetségből való kilépés sok bajjal járna, és olyan belpolitikai vihart kavarna, amit Trump nem engedhet meg magának. Gyengének is tűnhetne az amerikai elnök, ráadásul  Trumpot élteti, hogy a NATO színpadán szerepelhet, középpontba kerül kijelentéseivel (lásd a kétnapos csúcs Ankarában - a szerk.)"– írja a Guardianon megjelent jegyzetében Christopher S. Chivvis, amerikai külpolitikai és nemzetbiztonsági szakértő. 

A Carnegie Endowment for International Peace nevű agytröszt kutatója szerint Európa egyre erősebb és kevésbé sebezhető Trump fenyegetéseivel szemben, továbbá jó úton halad afelé , hogy komoly védelmet építsen ki Moszkva ellen. „Európa és Amerika azért szövetségesek, mert közös érdekük a béke és a jólét fenntartása, és csak másodsorban azért, mert olyan intézményekhez tartoznak, mint a NATO. Amíg ezek az érdekek fennállnak, a szövetség működni fog; nélkülük az intézményi struktúrák úgyis kiürülnek" – olvasható a publicisztikában. 

Mindenkinek beszólt Trump 

Emlékezetes, Trump már a kétnapos NATO-csúcs nyitányán egyértelművé tette, hogy továbbra sem változott a véleménye az észak-atlanti szövetségről. Az amerikai elnök a sajtótájékoztatón élesen bírálta a NATO európai tagállamait, ami gyorsan lehűtötte azt az optimizmust, amelyet több európai vezető a találkozó előtt remélt. Trump szerint ugyanis az Egyesült Államok továbbra is aránytalanul nagy terhet vállal a szövetség védelmében, miközben több tagország nem viszonozza ezt kellő mértékben. Miért költünk százmilliárdokat, miközben ők nincsenek ott értünk? Mi mindig ott voltunk értük – fogalmazott az amerikai elnök. Trump azt is kijelentette, hogy „nagyon csalódott volt a NATO-ban”, és azt állította, hogy ha a csúcstalálkozót nem Törökország rendezné, elképzelhető, hogy el sem utazott volna az eseményre.

„Ez egy kicsit olyan, mint egy családban, ahol soha nem veszekednek, aztán jön az ordítozás” – kommentálta a sértődött amerikai elnök szavait Mark Rutte NATO-főtitkár a BBC-nek. Utalva az Epic Furry-re Rutte elegánsan oda is szúrt, mint mondta, Trump pontosan tudja, hogy az iráni offenzíva európai segítségnyújtás nélkül nem működne.