Megéri csökkenteni az adót
Az amerikai kongresszus hamarosan elfogadhatja a jelentős adóreformot. Ennek legfontosabb eleme a társasági adó mértékét 35-ről 20 százalékra viszi le – a ráta az OECD-n belüli legmagasabb szintről az egyik legalacsonyabbra csökken –, illetve lehetővé teszi a cégeknek, hogy repatriálják külföldi leányvállalataik nyereségét anélkül, hogy a külföldi profit után még külön adózniuk kelljen az USA-ban is. A javaslat ellenzői szerint ez növelné az államháztartási hiányt, amivel a következő tíz évben 1,5 ezermilliárd dollárral nőne az államadósság.
Úgy vélem, a társaságiadó-változások gazdasági haszna felülmúlja majd a megnövekedett államadósság kedvezőtlen hatásait. Az alacsonyabb társasági adó tőkét fog vonzani a gazdaságba. Az amerikai cégek többet fektetnek majd be az USA-ban, hazahozzák a korábban külföldön megszerzett profitot is. Az USA pénzügyminisztériumának becslése szerint az amerikai leányvállalatok határon túl hagyott nyeresége 2,5 ezermilliárd dollárt tesz ki. A külföldi cégek fokozzák majd befektetéseiket az Egyesült Államokban – vagy akár áthelyezik székhelyüket az USA-ba –, hogy kihasználják az alacsonyabb adókulcs előnyeit.
Bár nehéz megbecsülni a tőkeállomány növekedésének mértékét, úgy hiszem, észszerű az a következtetés, hogy a következő tíz évben legalább 5 ezermilliárd dolláros bővülés lesz. A megnövekedett tőkebeáramlás növelni fogja a termelékenységet és a reálbéreket. Ha ez megtörténik, akkor 2027-ben az éves reál-GDP mintegy 500 milliárd dollárral lesz több.
E kedvező hatásoknak közvetlenül fontos szerepük van a költségvetési hiány kapcsán általában felsorolt fő kedvezőtlen hatások kiegyenlítésében. Az említett kedvezőtlen hatások a következők: az állami hitelfelvétel kiszorítja a magánszektor hitelfelvételét; a nagyobb mértékű kamatfizetés általánosságban magasabb adókat vagy az állami kiadások csökkentését vonja maga után; az államháztartási hiány az aggregált kereslet nem szándékos emelkedését váltja ki, amikor a gazdaságban teljes foglalkoztatottság áll fenn; a magasabb államadósság-ráta kevesebb mozgásteret hagy az állami kiadások előre nem látható, sürgős növelésére. Úgy gondolom, a kedvezőtlen hatások egyike sem fog bekövetkezni az elkövetkező évtizedben. Tekintsük át őket sorrendben.
Habár az adóreform által okozott 1,5 ezermilliárd dollár értékű állami hitelfelvétel ugyanekkora mértékű hitelfelvételt tud kiszorítani a magánszektorban, a tőkeállomány még nagyobb mértékben fog növekedni. Az adócsökkentés közvetlenül kedvez majd az amerikai cégeknek, és a vállalatok tőkeállománya tovább fog nőni a külföldről érkező forrásbeáramlás miatt. Ezért a javasolt adóreform – a növekvő állami eladósodás mellett is – mintegy 5 ezermilliárd dollárral emelheti a cégek tőkeállományát a következő évtizedben.
Az éves GDP 500 milliárd dolláros emelkedése 2027-re évi 100-150 milliárd dollárral növelné az adóbevételeket. Ez elegendő ahhoz, hogy fedezze a kamatfizetéseknek az 1,5 ezermilliárdos többlet-államadósság után keletkező 60 milliárd dolláros emelkedését, továbbá marad még forrás az állami kiadások növelésére vagy a személyi jövedelemadó csökkentésére.
Hasonlóképp tévesek azok az aggodalmak, amelyek szerint a hiány emelkedése nem kívánt módon élénkíteni fogja az aggregált keresletet. Valójában az államháztartási hiány élénkítő hatását és a megnövekedett céges befektetéseket két okból is üdvözölni kellene. Először is ezek a tényezők kompenzálják majd az irányadó kamatráta várható emelkedésének és a Fed csökkenő mérlegének növekedéslassító hatását. Másodsorban a kilenc éve tartó konjunktúra után a legtöbb szakértő azt várja, hogy a gazdaság a következő öt esztendőn belül recesszióba kerül.
Túlzók a GDP-hez viszonyított államadósság-rátával kapcsolatos aggodalmak is, amelynek mértéke az elmúlt évtizedben megduplázódott, és most 77 százalékos szinten áll. A kongresszus költségvetési hivatalának előrejelzése szerint az államadósság-ráta 2027-re – adóreform nélkül is – 91,2 százalékra emelkedik. Az adóreform által okozott 1,5 ezermilliárd dolláros deficit közvetlen hatása az lesz, hogy a ráta 97 százalékra nő. Egy rendkívüli katonai helyzet vagy egy gazdasági recesszió persze pluszkiadásokat vagy adócsökkentést tenne szükségessé. De még egy olyan jelentős kiadási program is, mint amilyen a 2009-es 900 milliárd dolláros élénkítő csomag volt, csupán további
3 százalékponttal emelné az adósságrátát.
A fenti négy ok miatt úgy gondolom, hogy a társasági adó csökkentésének kedvező hatása több mint kiegyenlítené az államháztartási deficitekkel kapcsolatban emlegetett kedvezőtlen hatásokat. Ám a jövőre nézve, a deficit csökkentésének kiemelt prioritásnak kellene lennie a 2018-as kongresszusi választás után. A szén-dioxid-emisszióra kivetett adó vagy az állami programok kiadásainak növekedési lassulása az adósságrátát 50 százalék felé közelítheti, amely szint a 2008–09-es recesszió előtt állt fenn. Először azonban a javasolt adóreform elfogadása a döntő fontosságú.
Copyright: Project Syndicate, 2017
www.project-syndicate.org
Copyright: Project Syndicate, 2017
KÉPALÁ:
Az Egyesült
Államok szenátusa ma várhatóan foglalkozik
az adóreformmal
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.